Nem mindig lehet egy számítógépet merevlemezről indítani. Például ha
hibát követsz el a LILO konfigurálása közben, a rendszer
elindíthatatlanná válhat. Ezekre az esetekre kell egy olyan boot-olási
mód, amely mindig működik (ha a hardver jó). A szokásos PC-k esetén
erre a floppiról való boot-olás felel meg leginkább.
A legtöbb Linux terjesztés megengedi a vészindító floppik
(emergency boot floppi) létrehozását az installáció során. Ez
egy jó ötlet. Igaz, hogy ezek a boot lemezek csak a kernelt
tartalmazzák, és feltételezik, hogy a azokkal a programokkal, melyek a
terjesztés telepítőlemezein rajt vannak, el tudod hárítan a
hibát. Néha ezek a programok nem elegendőek, pl. ha néhány fájlt a
biztonsági mentésből kellene előszedni, de a biztonsági mentést kezelő
program nincs a vészindító lemezen.
Ezért szükség lehet egy testre szabott root floppit is
előállítani. Graham Chapman Bootdisk HOWTO c. dokumentációja
([Cha]) erről a témáról részletes információkat
tartalmaz. Természetesen gondoskodni kell arról, hogy a
vészindító lemez mindig az aktuális rendszerhez illeszkedjék.
A használatban levő floppi meghajtó nem használható a root floppi
csatlakoztatásán (mount-olásán) kívül semmi másra. Ez kényelmetlen
lehet, ha csak egy floppi meghajtód van. Ezért megoldható, hogy ha
elegendő RAM-od van, akkor az indító floppi konfigurálható úgy, hogy a
root lemezt memórialemezre (RAM-disk) töltse. Ehhez a floppin
használt kernelt kell speciálisan beállítani. Amint a root floppi
betöltődött a memórialemezbe, a floppi meghajtó használhatóvá válik
más csatlakoztatások számára.
| ![[*]](zny_elo.gif)
![[*]](zny_vis.gif)
![[*]](zny_fel.gif)
![[*]](ztart.gif)
