Előző oldal: A LaTeX kézirat
Egy szinttel feljebb: Amit feltétlenül tudnod kell

A dokumentum típusa

Dokumentumosztályok

Amikor a LaTeX megtervezi dokumentumodat, szüksége van egy fontos információra még a tervezés előtt, ez pedig a dokumentum típusa. Világos, hogy egy szemináriumi dolgozatnak nem úgy kell kinéznie, mint egy könyvnek, meg kell adnod hát, hogy milyen típusú dokumentumot szeretnél. Ezt a  

\documentclass[kapcsolók]{osztály}

paranccsal teheted meg, ez a parancs meg kell hogy előzzön minden más parancsot és szöveget a kéziratban. Az osztály paraméter határozza meg, milyen típusúra formázza a LaTeX a dokumentumot. A LaTeX2e által definiált osztályokat a *. táblázatban láthatod.

article
Rövid tudományos cikkeknek, programok dokumentációjának, rövid dolgozatoknak vagy meghívóknak a formázására használhatod.
report
Rövid könyvek, több fejezetből álló dolgozatok, PHD dolgozatok, diplomamunkák írására készült.
book
Valódi könyveket hozhatsz létre a segítségével.
letter
Üzleti és magánlevelek formázása és nyomtatása a feladata.
slide
Fóliákat nyomtathatunk vele, mert nagy és jól látható betűket használ.
LaTeX2e dokumentumosztályok
 

A felsoroltakon kívül még több dokumentumosztály létezik, sőt bárki készíthet új dokumentumosztályt, akár egy teljesen új forma létrehozásával, akár egy már létező megváltoztatásával.

Különböző kapcsolók megadásával egy dokumentumosztály formáját kisebb-nagyobb mértékben módosíthatod. A standard LaTeX2e dokumentumosztályok a *. táblázatban felsorolt kapcsolókat értik meg.

10pt, 11pt, 12pt
A dokumentum alapértelmezett betűméretét változtathatod meg. Az alapértelmezett méret 10pt.
a4paper, letterpaper, ...
A papírméretet állíthatod be vele. Lehetséges méretek a fenti kettőn kívül: a5paper,  b5paper,  executivepaper, legalpaper. Magyarországon általában az a4paper használatos, az alapértelmezés az amerikai letterpaper lapméret.
fleqn
A kiemelt egyenleteket nem középre helyezve, hanem balra igazítva jeleníti meg.
leqno
Az egyenletszámozás az egyenletek bal oldalára kerül a jobb oldal helyett.
titlepage, notitlepage
Előbbi megadásakor a LaTeX2e készít címoldalt, utóbbi megadásakor nem. A címoldal az article osztály esetében nem jelent külön oldalt, csak a cím és a szerző felírását az első oldalra, a report és book osztályoknál a címoldal külön lap.
twocolumn
A teljes dokumentum kéthasábos lesz.
twoside, oneside
Az első akkor kell, ha kétoldalas dokumentumot nyomtatunk, a második, ha egyoldalast. Kétoldalas a dokumentum, ha a papír mindkét oldalán van szöveg, egyoldalas, ha csak az egyiken. Alapból csak a book osztály kétoldalas, a többi egyoldalas.
openright, openany
Az első megadásakor új fejezet csak jobb oldali lapon kezdődhet, a második esetén bal- és jobboldalon egyaránt. Ez az article osztály esetén nem működik, ebben ugyanis nincsenek fejezetek. A report osztályú dokumentumoknál az openany, a book osztályúaknál az openright érvényes.
A LaTeX2e által elfogadott kapcsolók
 

Csomagok

Előfordulhat, hogy dokumentumod írásakor akadályba ütközöl, valami olyan speciális dolgot szeretnél - EPS grafika beillesztése, szines szöveg nyomtatása, stb. - amit az alap LaTeX nem támogat. Ekkor tehetnek jó szogálatot a már sokszor emlegetett kiegészítő csomagok. Ha egy dokumentumhoz csomagokat szeretnél használni, akkor ezt a kézirat elején, a dokumentum osztályának megadása után jelezned kell a

\usepackage[kapcsolók]{csomag}

paranccsal. Láthatod, hogy az egyes csomagoknak is adhatsz meg kapcsolókat, különböző csomagok más és más kapcsolókkal rendelkezhetnek. A LaTeX a \documentclass parancsnál megadott kapcsolókat automatikusan továbbítja a \usepackage paranccsal betöltött csomagoknak. Ez akkor hasznos, ha bizonyos kapcsolókat több csomagnak is át akarsz adni. Ilyenkor nem kell a kapcsolót minden csomagnak átadni, elég a \documentclass parancsnak, a többiről ő gondoskodik.

A *. táblázatban láthatsz néhány hasznos LaTeX csomagot, és a későbbiekben is megemlítünk még néhányat. Természetesen a felhasználó is hozhat létre csomagokat, ennek fortélyaira könyvemben annak bevezető jellege miatt nem térek ki.

array
Speciális táblázatok készítésekor veheted hasznát.
doc
A csomag a LaTeX, és a LaTeX csomagok dokumentációjának elkészítésében segít.
index
Segítségével tárgy-, név-, és egyéb mutatókat készíthetünk.
multicol
Többoszlopos dokumentumok készítéséhez nagyon hasznos segítség.
verbatim
Programok dokumentációjának írásához, forráskódot is írhatsz vele.
color
Színes dokumentumokat nyomtathatsz vele.
fancyhdr
Speciális fejlécek, és láblécek létrehozására szolgál.
graphics
Grafikák, képek beillesztése, nagyítása, transzformálása.
babel
Nem angol nyelvű írásokhoz nélkülözhetetlen segédeszköz. Bővebben lásd a *. fejezetben.
Néhány LaTeX csomag
 

Oldalstílusok

Oldalstíluson a LaTeX azt érti, hogy mi kerül a fejlécbe és a láblécbe. A LaTeX háromféle oldalstílust definiál előre. Ezeket a *. táblázatban olvashatod. Egy adott stílus beállítását a  

\pagestyle{stílus}

paranccsal érhetjük el. Ez a beállítás az aktuális oldaltól (azt is beleértve) lesz érvényben. A LaTeX alapértelmezésben a dokumentumosztálynak megfelelő stílust választ. Csak az aktuális oldal stílusának átállítása a  

\thispagestyle{stílus}

parancs segítségével történhet. Természetesen lehetséges saját stílus használata is, erre most nem térnék ki részleteiben, de ajánlom figyelmedbe a fancyhdr csomagot. Ennek segítségével könnyedén helyezhetsz el akár díszes grafikákat is a fejlécben illetve a láblécben.

empty
A legegyszerűbb stílus, mind a fejléc, mind a lábléc teljesen üres lesz.
plain
Egyszerű stílus. A fejléc üres, a láblécben pedig csak az oldalszám van, középen.
headings
A fejlécben található az oldalszám a lap szélén és a fejezet címe, a lábléc üres.
Az előre definiált LaTeX oldalstílusok
 

Hosszú dokumentumok

Ha egy nagyon hosszú munkán, mondjuk egy könyvön dolgozol, akkor jól jöhet, hogy a LaTeX kéziratot több fájlba is széttördelheted. Három ezzel kapcsolatos parancs létezik. Segítségükkel a dokumentumnak mindig csak azt a részét kell megformáznod, amin épp dolgozol. Az első az  

\include{fájlnév}

parancs, ezt a dokumentum törzsében használhatod. A megadott fájl tartalmát beszúrja az utasítás helyére, de előtte egy új oldalt kezd. Az  

\includeonly{fájlnév, fájlnév, ...}

parancsot a bevezető részben használhatod, ennek hatására csak az itt megadott fájlok lesznek majd a dokumentum törzsében \include paranccsal beolvashatók.

Néha hasznos az, hogy a beolvasott fájl szerkesztése új oldalon kezdődik, - pl. mert így nem változnak meg az oldaltörések - néha pedig nem. Ha szeretnénk kikerülni ezt a viselkedést, akkor használjuk az  

\input{fájlnév}

parancsot. Ez egyszerűen fogja és beolvassa a fájlt mindenféle ellenőrzés és oldaltörés nélkül, így az \includeonly parancs sem vonatkozik rá.

flu@ludens.elte.hu