Egy HTML (HyperText Markup Language) fájl olyan szöveges fájl, amelyik a ,,jelölő nyelv'' (markup language) szavaival és szabályai szerint tartalmaz szövegformázó elemeket, valamint hivatkozásokat, kapcsolatokat, linkeket más fájlokhoz. A Lynx lefordítja, értelmezi a jelölő nyelven írt hypertext fájlokat.
A Lynx akkor tekinti a fájlt HTML dokumentumként, ha a végződése .html, .htm, .shtml, .htmlx, .html3, .ht3 karaktersorozatok valamelyike. Ha egy HTML formátumú fájl a nevében nem rendelkezik a fenti végződések egyikével sem, a -force_html parancssori opcióval kényszeríthető a Lynx arra, hogy HTML fájlként kezelje. Ilyenkor a linkeket vastag betűkkel (bold face - hexa 0f attribútum) mutatja, kivéve azt az egyet, amelyiken éppen áll, az magasfényű (highlighted - egyszerű VGA-n hexa 70-es képernyőattribútum). A Lynx nem tudja ellenőrizni a linkek pontos megjelenítését. Hogy milyen betű vastag vagy magasfényű, az függ a video típustól ill. a képernyő eszközmeghajtó programjának konfigurálásától is. Le-fel kurzormozgató nyílbillentyűkkel keresünk meg (választunk ki) egy linket. A kiválasztást a jobbranyíl vagy a Return billentyű megnyomásával érvényesíthetjük.
Egy HTML fájl lényegében fájlcsoport. Amikor először behívjuk, a csoportból az első fájlt kapjuk meg, az indexlapot, a tartalomjegyzéket. Legalábbis ez a tipikus eset. Az indexlapon (lapokon) található linkek mint hivatkozások aktivizálásával hívjuk be a következő fájlt, ami lehet ugyanazon a gépen más könyvtárban, de lehet a világ másik táján található gépen. A behívás a technikai és a szerkesztési feltételektől függően különböző sebességű lehet, sokszor egészen hosszú időt vesz igénybe, különösen ha teletömködik képekkel. A Lynx eredeti beállítás szerint kihagyja a képeket, csak jelzi a létezésüket [IMAGE] vagy [INLINE] alternatív szövegekkel. Megjelenítésüket nem kérhetjük, de letöltésűket a *- és a [-karakterekkel igen. Lynx-nek ezt a tulajdonságát az alkotók meg akarják tartani, mint az egyik fő megkülönböztető vonását a népszerű Netscape és Microsoft Explorerrel szemben. Pont e vonása miatt jóval gyorsabb. A Lynx-et elsősorban tudósok használják gyors és hatékony információkeresés céljából. Olyan mégis, mintha a vakoknak találták volna ki, és gondolnak is mindig a vakokra, külön, linux nyelven írt, beszélőhöz illeszthető forrásfájl is van hozzá. A ,,show_cursor'' kapcsolót kifejezetten a vak felhasználókra tekintettel építették be. Ha bekapcsoljuk (vagyis a parancssoron beírjuk ezt a kapcsolót, akkor a kurzor nem marad a képernyő jobb sarkában, mint egyébként, hanem le-fel kurzormozgatóval linkről linkre haladhatunk - hallhatóan. Azt be kell számítanunk, hogy - mint a Pine használatánál említettem - a Brailab mai változata sorkésésben van a Lynx kurzor helyzetéhez képest.
A Lynx szinte mindent kiír. Pontosan követhetjük, mit csinál, különösen ha bekapcsoljuk a ,,trace'' (nyomkövetési) módot. Fájlbehíváskor lebonyolódik sorban a kapcsolatkeresési, -felvételi, -kérési művelet, a bájtcsomagok beolvasása. A behívási műveletet ,,data transfer complete'' mondattal zárja le. Felül megkapjuk az új dokumentum címét, a képernyőoldalak számát, és hogy éppen hanyadik oldalon tartózkodunk. Több oldal esetén a 24. sorban ,,-more-'' jelzést is láthatunk, figyelmeztetésül, hogy tovább lapozhatunk (szóközzel). A dokumentum végén még külön is kiírja, hogy a végén vagyunk. Visszafelé a kötőjellel érdemes jönni. Ha be van kapcsolva a Telix naplózó funkciója, minden képernyőváltozás, lapozás leolvasható a ,,telix.cap'' fájlból. Sajnos, a Telix a hosszú sorokat nem tördeli, és ebből a hiányosságából betűkimaradások, összeírások keletkezhetnek. A Terminate tördeli a szöveget, de nehéz beállítani a fordítói táblázatát, mivel az nem szerkeszthető kívülről. (Lehet további telekommunikációs programokkal próbálkozni, pl. a Telemate megintcsak egy sokrétű, gazdagon alakítható program, shareware változata megtalálható a Chip 7-es CD mellékletén.)
Sokat segít az is, ha az opciómenüben a ,,felhasználói mód''-ot (User mode) a haladó (advanced) fokozatra állítjuk, aminek következtében az alsó státusz sorban, a ,,-more-'' szó után mindig kiírja annak a linknek az URL- ját, Web címét, amelyiken éppen állunk.
A linkek legtöbbször nem soronként következnek, egymás alatt, hanem több is elhelyezkedhet egy sorban, sokszor a 80. karakterhelyen túl is. A ,,show_cursor'' kapcsolóval szerencsére a kurzor linkről linkre halad; emellett az alsó soron is mindig az aktuális link címe jelenik meg.
A Lynx a linkeket csak akkor számozza, ha az opciómenüben beállítjuk. A Lynx még sok más módon segíti a felhasználót a linkek közötti navigálásban. De mielőtt még néhány további funkcióról beszélnénk, nézzünk meg egy példát az indexlapra (természetesen itt is bizonyos összevonással, és a linkeket egymás alá helyezve):
lynx -show_cursor http://www.soros.hu Soros Alapítvány embléma 1023 Budapest Bolyai utca 14. Postacím: 1525 Budapest, Pf: 34 Telefon: 315-0303 Telefax: 315-0201 Információ: 315-0315 - [1]@ [2]Általános tudnivalók [3]Keresés _________________________________________________________ [4]Az alapítvány programjai és pályázatai [5]Kuratóriumok [6]Programvezetők _________________________________________________________ [7]Soros György [8]Soros intézmények világszerte [9]A Soros Alapítványi hálózat független programirodái Magyarországon [10]Pályázóink web-lapjai _________________________________________________________ Kérjük, írja meg a Soros Alapítvány web-lapjaival kapcsolatos észrevételeit, javaslatait [11][LINK] _________________________________________________________ Utoljára frissítve: 1997. október 14. A lapok megtekintéséhez az [INLINE] ajánljuk. Az oldalak a [INLINE] segítségével készültek. References 1. mailto:info@soros.hu 2. http://www.soros.hu/bevez.htm 3. http://www.soros.hu/kereses.htm#kereses 4. http://www.soros.hu/programo.htm#logo 5. http://www.soros.hu/kurator.htm#kurator 6. http://www.soros.hu/progvez.htm 7. http://www.soros.hu/soros.htm#soros 8. http://www.soros.hu/kapcsolat.htm#sorosint 9. http://www.soros.hu/halozat.htm 10. http://www.soros.hu/intlinke.htm 11. mailto:tviki@soros.hu
Szögletes zárójelek között van a linkek számozása. Kurzorral és tab-bal (utóbbival csak előrefelé) rámehetünk az egyes linkekre, de számbeírással is (szám plusz enter). Az aláhúzási jelekkel teli sor vagy elválasztó sor, vagy input sor, szövegmező, ahová beírhatunk. A beírás után két enterrel elküldjük (kérésünket, véleményezésünket, keresésünket). Kereséshez a Soros szervergépeken a Lycos és az Excite nevű webkeresőket alkalmazzák. A keresési sorba több szót vagy nevet beírhatunk, akár mondatbeli összefüggés nélkül. Elküldés után rövidesen kapunk választ: ,,Nincs dokumentum a beírt szavakkal.'' Vagy: ,,Ennyi és ennyi dokumentum található a beírt szavakkal''. És sorba kiírja az első tizet, a dokumentum tartalmának rövid ismertetésével, web vagy email címével. Ha 10-nél több dokumentumot talált, és még mindig kíváncsiak vagyunk, kérhetjük a következő 10-et.
A naplózó vagy capture-funkcióval a Telix mindent lement folyamatosan, észrevétlenül, de jobb időnként kinyomtatni (fájlba menteni) az egyes dokumentumokat. Egyrészt így megkapjuk a dokumentumok pontos formátumát, másrészt a Lynx a végén kigyűjti ,,referenciák'' címen az egyes linkekhez tartozó URL-okat is, amelyekre később közvetlenül vissza lehet térni.
Ha a Soros honlap főlapján a 8-as linkre enterelünk, akkor új, egy rövidebb jegyzéket kapunk:
[INLINE] SOROS INTÉZMÉNYEK VILÁGSZERTE Vissza a [1]nyitólapra _________________________________________________________ [2][LINK]Soros Foundations Network [3]OSI LogoOpen Society Institute - Budapest [4][LINK] CENTRAL EUROPEAN UNIVERSITY - BUDAPEST References 1. http://www.soros.hu/index.htm#sornyit 2. http://www.soros.org/ 3. http://www.osi.hu/ 4. http://www.ceu.hu/
Ha most a 2-es számú linket enterelnénk, akkor bizony elég nagy témalistát kapnánk, jóval több szöveggel és egy sereg személynévvvel együtt. A referenciából láthatjuk, hogy a Soros világhálózathoz a második cím közvetlen meghívásával is eljuthatunk, ezt kellene beírni a parancssoron ill. a g-parancs promptjánál:
http://www.soros.org/