Grafikus felhasználói felület
A Linux a UNIX világban elfogadott X Window System -et használja grafikus felületként. Két részre osztható, az egyik az X server, ami kezeli a hardvert és biztosítja az egységes, szabványos felületet, a másik az ablakkezelő, amely azért felelős, hogy milyen stílusban jelennek meg az ablakok, milyenek az ikonok, van-e tálca stb. Rengeteg féle ablakkezelő létezik, nem sorolom fel mindet, inkább a két legelterjedtebbet emelném ki.
OK, tegyük fel, ott figyel a Linux a gépeden, és ha engedélyezted a bootolás utáni automatikus grafikus felületen keresztül történő bejelentkezést, nincs semmi dolgod. Ha nem, akkor a karakteres "üzemmódban" jelentkezz be, majd gépeld be: startx
Utána elindul az X szerver, és használhatod a grafikus felületet. Mint említettem, a kettő legelterjedtebbet fogom kiemelni, az egyik a Gnome, a másik a KDE. A mai rendszerek telepítésénél a kettő közül valamelyiket biztosan felkínálja a rendszer - javaslom először mindkettőt próbáld ki, aztán döntsd el neked melyik tetszik a legjobban, és azon dolgozz.
Ez
a Gnome desktop. Ha többet akarsz tudni,
látogass
el a hivatalos magyar GNOME site -ra.
Ez
a KDE desktop (win98 témával - sokféle téma
létezik). Ha többet akarsz tudni,
látogass
el a hivatalos magyar KDE site -ra.
Mindkettőn nagyjából úgy lehet dolgozni, mint a legelterjedtebb operációs rendszer kezelőfelületén, könyvtárakat hozhatsz létre, fájlokat, "parancsikonokat", mindkettőn működik a drag&drop funkció, a tálcáról végezhető menüs programindítás. Aki windowson tud dolgozni, ezen is tud. Egy könyvtár létrehozása és egy fájl átnevezése például csak ennyi:
A fájlok és a könyvtrárak paraméterein kívül az ikonjaikat is megváltoztathatod.
Vagy egy új "parancsikon" létrehozása:
Mind a Gnome -on mind a KDE felületen van (általában default 4 db) virtuális desktop, a tálcáról váltogathatsz közöttük, így nem kell állandóan "kisméret-nagyméret" típusú állítgatásra, hanem dolgozol az egyiken, és ha elfogy a hely, nyugodtan átkapcsolhatsz egy másik ablakra, és oda is pakolhatsz ablakokat. Praktikus megoldás.
Ezzel az általános ismertetésen túllennénk. Körülbelül olyan húsz huszonötmilliárd dolog van amit nem elmítettem, de ezzel a weboldallal nem is azt céloztam meg, hogy mindent leírjak (amúgy sem tudok mindent), hanem inkább csak egy nagyvonalú összegzést akartam készíteni. A következő fejezet a partícionálásról és a RedHat Linux 7.0 installálásáról szól.