Linux - kell ez nekem, vagy nem ?



Ez a hevenyészett lista azt a célt szolgálja, hogy eldönthesd: a Linux neked való-e vagy sem.

Mivel én magam is Linuxot használok, ezért kissé elfogult vagyok, de a lista megpróbál tárgyilagos lenni, és végső soron valaminek a használata vagy hanyagolása a felhasználótól függ...

Tehát döntsd el magad!



Nincs jobb módszer arra, hogy a számítógéped összes lehetőségét kihasználd, mint hogy Linuxot teszel a gépedre, és próbálgatod, hogy mit tudsz kihozni belőle.
A Linux egy nagyon erőteljes, ugyanakkor hajlékony operációs rendszer, amihez rengeteg program és kisebb segédprogram tartozik. Egy csomó dolgot megtudhatsz a számítógépedről csak azzal, hogy megpróbálod felinstallálni rá a Linuxot...



A Linux rengeteg programozási nyelvet biztosít a számodra, olyanokat, mint a Java, C, C++, Pascal, Fortran, Perl, awk, lisp. Vannak nyelvek adatbáziskezelésre, grafikus programok készítésére... és ami szokatlan lehet a Windows-hoz képest : mindez ingyen ! (többnyire)
Természetesen a programozási eszközökhöz debuggerek, library-k, és nagyon sok forráskód tartozik.



Ahogy említettem, a Linux-ot forráskóddal együtt kapod, amit megnézhetsz, módosíthatsz, javíthatsz, ...

Megjegyzés :
Ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül ismerned kellene a C nyelvet, ahhoz is, hogy használd a Linuxot...



A Linuxot gyorsabbnak, megbízhatóbbnak, naprakészebbnek fogod találni, összehasonlítva a kereskedelemben kapható operációs rendszerekkel. A gyorsaság relatíven is értendő, vagyis egy viszonylag gyengébb, elavultnak számító hardveren is gyorsabb egy Linux, mint más operációs rendszerek.
A sebesség-összehasonlítás alapja sok minden lehet : adatbázis lekérdezés, web-szerver funkciók, raytracing...



Linux rendszereknél megszokottak a 365 napos, vagy még hosszabb ún. 'uptime' idők (vagyis az az idő, amíg ment a rendszer, és nem lett újraindítva).
Általában ennyi idő után már változik valami, be kell rakni valami új hardvert, vagy csupán átalakítják az irodát, és azért kell kikapcsolni a gépet...

Persze a Linuxban is előfordulnak a rendszert (pl. a kernelt) érintő hibák, főleg ha új verziójú kernelt bocsátanak ki, de ezeket a hibákat napok alatt kijavítják (sokszor már órákon belül).

Például 1 nappal azután, hogy felfedezték azt a Pentium MMX hibát, ami lefagyasztotta a rajta futó operációs rendszert, a Linux volt a második, amire a javítás megjelent. (Az első a BSDi volt, de ennek javításához az Intel közvetlen segítséget nyújtott).
Az ún. 'teardrop' hibára, ami elsősorban a Windows gépeket, de a Linux gépeket is érintette, a Linux rendszerre már 5 nap múlva létezett a javítás, míg a Microsoft csak 2 hónappal később tette közzé a javítást. Ez után egy hónappal kiderült, hogy a Microsoft javítása csak látszólagos, az eredeti hiba a Windows gépeket továbbra is veszélyezteti...

Hogyan lehetett Linuxra olyan gyorsan elkészíteni és közzétenni azt a javítást ?
Olvass tovább, erről is lesz szó...



Azok az emberek, akik szeretnek programozni és másoknak segíteni, a szabadidejük egy részét azzal töltik, hogy tökéletesítik a Linuxot.
A Linux ennek ellenére nem egy játékszer, vagy valami egyszerű Unix-utánzat. A Linux egy teljes értékű operációs rendszer, amely megvalósítja az összes jellemző Unix tulajdonságot. Van benne web-szerver, mail-szerver, adatbázis-szerver, ftp-szerver.
Természetesen több-felhasználós, több-feladatos rendszer, mint a többi Unix.
Minden funkció megvalósítása szabványos alapon történik, például a grafikus felület kezelését egy X szerver végzi, így az ablakkezelő, ami a megjelenítést csinálja, már bármilyen kinézetű lehet...



Minthogy a forráskód rendelkezésre áll, elvileg bárki módosíthatja a Linuxot. Azt lehetne hinni, hogy ez anarchiához vezet, de ez nem így van. A kernel fejlesztése (ami a Linux magja) szigorú kontroll alatt áll, aminek az ellenőrzését elismert programozók végzik (köztük van a Linux létrehozója is). A programozóknak ez a csoportja alaposan megvizsgál és tesztel minden tervezett változtatást, így a nyilvánosan megjelenő kernel mindig a szoftvertechnológia csúcsát jelenti, ugyanakkor stabil. (A kernel fejlesztése is nyilvánosan zajlik, amibe bárki bekapcsolódhat, aki a fejlesztéshez szükséges szakmai tudással rendelkezik).
Ez tehát a 'fejlesztői' kernelverzió, míg a széles körben használt kernel a legfrissebb stabil verzió.
(a fejlesztői kernel jelzése az x.Y.z, ahol Y = páratlan szám)
(a stabil kernel jelzésében az Y = páros szám)




Mivel a Linux létrehozása az Interneten jött létre, az Internet számára, természetes, hogy rendelkezik mindazokkal a hálózatos képességekkel, amik a különböző típusú kapcsolatokhoz szükségesek.
Joggal várjuk el egy ilyen körülmények között fejlesztett rendszertől, hogy gyors, hatékony, és stabil hálózatos munkát tegyen lehetővé.
Minthogy a Linux egyfajta Unix megvalósítás, ezért nyilvánvaló, hogy azok a programok, amik az egyéb Unixokban léteznek, azok a Linuxban is megvannak. Ilyenek mint httpd, ftpd, telnetd, és még sok hasonló szolgáltatás, mind szerver, mind kliens oldali programmal rendelkezik.



Általában a Unix megvalósításokkal, így a Linuxszal is sok olyan kisebb program jár, amelyek a rendszer különböző állapot-jellemzőinek figyelését teszik lehetővé. Ezek segítségével mindig meg lehet állapítani, hogy a rendszerbenhol_,mikorpontosanmitörténik.
Mivel a Linuxban az alaprendszer forráskódjának nyilvánosnak _kelllennie, így lehetetlen, hogy akár egy kereskedelmi program is (amihez nem adnak forrásprogramot), valami káros dolgot csináljon.
(például hogy a merevlemezed tartalomjegyzékét - különös tekintettel az esetleg nem regisztrált komponensekre - továbbítsa valami titkos címre... ).

Ugyanígy, mivel a Unix filozófia szerint a rendszer védett módban fut, a felhasználóként indított programok károkozási képessége erősen be van határolva. (hacsak nem root-ként indítjuk őket...- ami nem ajánlott).
Ez azt jelenti, hogy nincsenek vírusok, nincs tudatlanul kiadott 'format c:', nincsenek bizarr ActiveX programok, amik manipulálják, vagy hibás működés esetén lefagyasztják a gépedet.

Természetesen előfordulhat, hogy egy program hibásan működik és elszáll, lefagy, vagy csak elrontja a képernyőt. Ilyen esetekben a hibásan viselkedő programot le lehet állítani egy másik konzolról, a képernyőt helyre lehet hozni, vagy legrosszabb esetben újra lehet indítani a gépet.
Hangsúlyozni kell, hogy ezekben az esetekben sem az egész rendszer fagy le, így a más konzolokon futó alkalmazásaink el nem mentett adatai megmaradnak !




Általános téves elképzelés, hogy a grafikus felhasználói felületek (GUI-k) hatékonyak, és ugyanannyi ellenőrzést adnak a rendszer fölött, mint egy parancssor, és így megspórolható a parancssor kezeléséhez szükséges tanulási idő.
Ez sajnos nem így van.
Amikor mindent megtanulsz egy grafikus felületről, ami csak lehetséges, még mindig sokkal kevesebbet tudsz megcsinálni, mint az, aki mindent tud a parancssorról.

Például próbáld meg grafikus felületet használva megkeresni a számítógépeden azokat a fájlokat, amiknek a nevében szerepel a 'sys', a tartalmukban pedig valahol kisbetűvel a 'system' szó.

Linux rendszerben a parancssorban például így oldható meg a feladat :

find / -name "sys*" -exec grep -l "system" {} \;

(Természetesen bármilyen más fájlnevet vagy szót is kereshetünk, vagy kitalálhatnánk valami más feladatot).
A keresés eredménye azoknak a fájloknak a listája lesz, amik megfelelnek a feltételnek. Ezt a listát még alakíthatjuk, szűrhetjük egyéb feltételekkel, rendezhetjük...

Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy Linuxban nélkülözni kellene a grafikus felületet. Például a KDE vagy a GNOME projektek egy integrált grafikus felületet biztosítanak a felhasználónak, amikkel a szokásos feladatok megoldhatók. (persze a fenti feladat nem... :)

Az összetettebb feladatokat parancssorból mindig könnyebb megoldani.
Ez egyszerűen azért van, mert a grafikus felület létrehozója csupán az általában szokásos, előre látható feladatokra tud kiválasztható menüpontokat készíteni.
Parancssorban azonban a felhasználó a parancsok tetszőleges kombinációját létrehozhatja, amivel akármilyen speciális feladat végrehajtható.



A Linux minden bizonnyal a legelterjedtebb Unix operációs rendszer, amit PC-ken használnak. Ennek következménye, hogy program-hegyeket, elismerést és támogatást kapunk más felhasználóktól.
Linux Felhasználói Csoportok (Linux User's Group - LUG) mindenütt megtalálhatók, ahol emberek élnek. Linux felhasználókat pedig az Internettel elérhető helyeken biztosan találunk (ahol nincs Internet, csak BBS, ott is létezik Linux lista...).



Azt hiszem, erre néhányan azt mondják, paranoia... :) De ez nem így van, mivel a totális ellenőrzés felé törekvés sajnos nagyon is reális cél a Microsoft részéről.
Amikor egy cég úgy vesz át és módosít mások által elfogadott szabványokat, hogy azok többé már ne legyenek szabványosak, csak a Microsoft termékeivel, akkor felvetődhet bennünk, hogy ez nem véletlen, nem pontatlanság, nem figyelmetlenség, hanem a kirekesztés szándéka húzódik meg mögötte.
Az a szándék, hogy 'ha nem Microsoft terméket használsz, állj arrébb'.

Gusztustalan az is, hogy a Microsoft nem fejleszt ki új szabványt, csupán megvárja, amíg egy szabvány kiforrottá válik, elterjed, aztán átveszi, kicsit módosít rajta,átnevezi, majd előáll vele, mint a saját fejlesztésével...
A Windows sajnálatos elterjedtsége miatt az ilyen belterjes módosítások is széles körben elfogadottá válnak, és azokhoz kénytelenek mások alkalmazkodni...



Azt hiszem, ezt nem kell magyarázni. Hacsak...
Hacsak nem szerinted a Microsoft termékei kiválóak; ha őszintéd hiszed, hogy téged nem korlátoz egy GUI; ha sohasem láttál még Windows lefagyást, ami értékes munkát rántott magával; ha biztos vagy benne, hogy egy Windows NT képes 6 hónapon keresztül folyamatosan működni anélkül, hogy újra kellene indítani... akkor el kell ismernem, lehetséges, hogy a Linux nem neked való.

A Microsoft nyilvánosságra hozta, hogy a Windows NT 5-ben (amit azóta átneveztek Windows 2000-re, mert az jobban hangzik...) kb. 25 millió programsor található. Összehasonlításként : a Linux/XF86 kb. 2.5 millió programsorból áll. A Linux kernel kb. 5 millió sort tartalmaz.
Gondolj bele, hogy a megjelenési határidő hajszolásában hány hiba csúszhat be abba az irdatlan mennyiségű programsorba?



Fájdalmas kimondani, de ha te az ezután következő leírásokban magadra ismersz, akkor nekednem szabadLinuxot használnod :



A mai hírközlő szervek hibásak abban, hogy laikusoknak is állandóan az Internetről és számítógépekről adnak hírt, és azt az érzetet keltik, hogy hamarosan mindenkinek számítógépekkel kell dolgoznia, és azt magas szinten kell majd művelnie. Ez természetesen nincs így.
A számítógépek valóban jobban el fognak terjedni, mint manapság, de ugyanúgy nem fogjuk őket észrevenni, ahogy ma nem vesszük észre, ha egy helyiségben ég a villany, amikor besötétedik. Mert ez a természetes.

A mai számítógépes világ még nem ilyen egyszerű.
A Linuxot nem kis feladat megtanulni kezelni.
A Windows nem véletlenül terjedt el tömegesen : ide kattintasz, oda kattintasz, és rögtön történik valami. Valójában egy gyerekjáték, de a tömegeknek ez kell.

Az ember szereti érezni, hogy hatalma van a dolgok fölött, és a Linux csak sok tanulás és kudarc után nyújtja ezt az érzést. A Windows szinte rögtön.



Ne akarj Linuxot használni, ha olyan programokatkell használnod, mint a Visual C++ és hasonlók. Bár léteznek jó emulátor programok, de ezek nem képesek 100 %-osan futtatni minden alkalmazást, amit más platformra írtak meg.
Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a szokásos irodai programok helyett léteznek alternatív megoldások, amik a Linux stabilitása miatt esetleg még jobban is működnek!
Ezek közé tartoznak a különféle Office programok (pl. StarOffice vagy az Applixware), különálló szövegszerkesztők, mint a WordPerfect, a GIMP, ami a PhotoShop-ot válthatja fel... és még lehetne sorolni.
(megint csak meg kell jegyezni, hogy az ilyen programok egy része pénzbe kerül - persze jóval kevesebbe, mint egy Microsoft termék..., más részük teljesen ingyenes).
Persze arra is lehetőség van a Linux részéről, hogy meghagyd a Windows-t a lemezeden és mellé feltelepítsd a Linuxot, így mindig azt indíthatod, amelyiket használni akarod.
Linuxból írni / olvasni lehet a Windows-os fájlokat, Windows-ból biztonságosan csak olvasni lehet a Linux partíciót (alapból ez sem megy, egy segédprogram kell hozzá).



Intő jel lehet, ha még a Windows-t sem te magad telepítetted a gépedre, mert segítséget kellett kérned a partícionáláshoz; ha nem tudod, hogyan kell parancssorból fájlokat törölni, vagy könyvtárat létrehozni; akkor valószínűleg a Linux nem neked való. (bár az az igazság, hogy engem is kicsit sokkolt, amikor először telepítettem Linuxot, és a bejelentkezés után csak a kurzor villogott a képernyőn... :)



A Linux rendszerben, miután telepítetted, te magad leszel a rendszered gazdája, adminisztrátora. Bár mindenki azt ajánlja, hogy az első Linux telepítéshez keressünk személyes segítséget, ezt sokan nem tudják megtenni. Lehetséges, hogy egy jó Unix vagy Linux könyv elolvasása elég lesz a kezdéshez, de a lényeg az, hogy mindenképpen neked kell majd később döntened a rendszeredet éríntő számos beállításról (mekkorák legyenek a partíciók, egyáltalán hány kell, hova kerüljenek egyes szabadon elhelyezhető fájlok, hová kell installálni új programokat, stb...).
Egy csomó olyan kérdés fog felmerülni, amihez rendszerben való gondolkodás kell. Ha általában nehézségeid szoktak lenni az efféle dolgokkal, akkor erre a Linux esetében is számíthatsz...


A Linux rendszer megfelelő beállításához meglehetősen nagy mennyiségű leíráson kell átrágnod magad.
A Linux programok többsége a felhasználó számára esetleg szokatlanul széles felhasználási területet nyit meg. Azt, hogy pontosan mit akarunk egy programmal csináltatni, a programnak átadott paraméterekkel mondjuk meg. A programok működése dokumentálva van, hiszen minden előforduló paraméterről tudnunk kell, hogy mire való.

A programok készítői ezt leírják. Ha tömören, és viszonylag egységes szerkezetben írják le, azt 'man' oldalnak nevezzük (a 'man' paranccsal lehet az adott programhoz tartozó leírást elolvasni : pl. man date).
Bővebb leírásokkal is találkozhatunk, amit esetleg nem is a program készítője írt, hanem valaki más, aki jól kitapasztalta az adott programot, és a használat mellett a tapasztalatait is leírja. Ezek a 'HOWTO' oldalak.

Léteznek a programokhoz egyéb leírások, amik közvetlenül telepítés előtt már elolvashatók egy szövegszerkesztő programmal (vagy a Midnight Commanderrel), ezek általában a program könyvtára alatt egy /Documentation könyvtárban vannak.
Más esetekben csupán egy README fájlt találunk (amit mindenképpen érdemes elolvasni, hiszen legalább az benne van, hogy a program mire jó...).

Talán már feltűnt az angol nyelv használata.
Igen, a Linux használatához az angol nyelv alapszintű ismerete feltétlenül szükséges. (bár egyes leírások már léteznek magyarul is).
Aki eddig nem tanult angolul, vagy tanult, de nem vette komolyan, annak a Linux kiváló ok lehet az angol nyelv tanulására !
Esetleg elég lehet egy jó vastag szótárral leülni a gép elé, és a fontosabb(nak látszó) szavakat kikeresni... (Nem tudom, ez mennyire hatékony módszer, én mindenesetre már korábban nekiláttam az angol nyelv tanulásának...).

Megemlítendő az a sajnálatos tény is, hogy nem minden levelezési listán nézik el azt, hogy valaki a legkisebb erőfeszítést sem teszi azért, hogy valamire rájöjjön. Persze sokszor az a válasz is elég lehet egy kezdőnek, ha megmondják, hogy mit kell elolvasnia, és az az olvasnivaló hol található meg a saját gépén... (Az az olvasnivaló valószínűleg még angolul van...).



Vannak esetek, amikor egy dokumentáció elolvasása (egyszer) nem elég.
Lehet, hogy benne van a megoldás, de első olvasásra neked nem tűnik fel. Lehet, hogy még más dokumentációt is el kell olvasni. Lehet, hogy több fájlban van szétszórva a leírás...
Az is lehet, hogy neked valami speciális, ritkábban előforduló hardvered van (vagy azok kombinációja), és így a többi Linux felhasználó nem tud kapásból segíteni (mert nekik nem olyan felépítésű gépük van).

Ha levelezési listára írtál, és nem kapsz választ, az is lehet, hogy nem jól kérdeztél, például nem voltál elég konkrét. Lehet, hogy túl bő lére eresztetted a mondanivalódat, és eközben a kérdésed lényege elsikkadt...

Ilyenkor végig kell gondolni a helyzetet. Mi az, amit meg szeretnél oldani, mit próbáltál eddig, milyen eredményeket kaptál ?

Ha már bizonyos mennyiségű doksit elolvastál, mit lehetne még elolvasni a kapcsolódó területekről ? Lehet, hogy a probléma megoldása egészen máshol van, mint ahol eddig feltételezted.

Vannak emberek, akik nem szeretnek problémákat megoldani, gondolkozni, töprengeni.

Ha te is ilyen ember vagy, a Linux valószínűleg nem neked való.


Remélem, ez a leírás legalább azt segít eldönteni, hogy
kipróbálod-e a Linuxot.

Ennek a leírásnak a helye :

http://www.freeyellow.com/members5/gyulai/nekemlinux.html

Ha ehhez a leíráshoz hozzáfűzni vagy kiegészíteni valód van, megkereshetsz az alábbi címen :

Gyulai Mihály
gyulai@linuxfan.com Subj.: nekem-linux

Utolsó módosítás : 1999. jún. 29.

Az eredeti angol nyelvű leírás Mike Perry-től származik, és megtalálható az alábbi helyen :

http://www.linuxos.org/why-linux.html

Mike Perry leírását lefordítottam, és abból egyes dolgokat elhagytam, másokat kiegészítettem.


Vissza a főlapra...