• Planet WAP-1960

Azok a rádiós eszközök, melyek az 801.11b szabványnak megfelelően lettek megépítve gyártótól függetlenül képesek egymással kommunikálni. Csak a szolgáltatásaikban térnek el egymástól...

Egyre több Wireless (vezeték nélküli) eszköz kerül a piacra. Most a vezeték nélküli hálózatokról lesz szó. Külön érdekesség, hogy mostanában érkeznek hazánkba olyan alaplapok, melyeket eleve felkészítettek a 2.4GHz-es kommunikációra. Igaz ez az opció jelentősen megnöveli az alaplap árát, a napokban láttam, hogy az MSI legújabb 2.4G-re felkészített alaplapjának nettó "kisker" ára valamivel 40eFt felett van, míg ugyanaz az alaplap a Wireless szolgáltatás nélkül nettó 25eFt körül mozog.

Most a Ramiris Computertől beszerzett Planet WAP-1960-as eszközről lesz szó. A WAP Wireless Access Point-ot rövidíti, ami annyit tesz, hogy átmenetet jelent a vezetékes és a rádiós hálózat között.

Vannak már rádiós hálózati kártyák, de sokkal jobb eredményeket érhetünk el, ha rádiós eszköz antennája magasan van, így optimálisabb megoldást jelent az előbb említett WAP, ugyanis ez UTP porttal rendelkezik, így akár 100méterre is lehet a géptől.

A gyártók olyan csatlakozókkal látják el a rádiós eszközök antennáit, melyek normál kereskedelmi forgalomban nem kaphatók, ezzel próbálják kiküszöbölni, hogy nagy nyereségű, irányított antennákat használjanak a felhasználók. De már erre is van ellenszer...

A Planet WAP-1960-as dobozában a WAP-n kívül USB kábelt, telepítő CD-t, tápegységet és leírást találtam az eszközről.

A telepítő CD két fontos programot találunk. Az egyik telepítése után USB kábelen keresztül tudjuk konfigurálni az eszközt, míg ha a másikat is feltelepítjük, akkor a rádiós vagy vezetékes hálózat bármely pontjáról konfigurálható az eszköz. Az USB-t használó a program az erősebb, itt olyan dolgokat is beállíthatunk, amit hálózaton keresztül nem (pl. jelszavak). Ez nyílván a nagyobb biztonságot szolgálja.

Azt gondolhatnánk, hogy egy ilyen Wireless hálózatban biztosan könnyű betörni, de ez nincs így. A biztonságot garantáló dolgok:

Európa számos országában összesen 13 csatornát engedélyeztek. De ez önmagában minimális védelmet jelentene, hiszen pillanatok alatt ki lehet próbálni a 13 variációt. De van egy úgynevezett SSID, ami mondjuk egy tetszőleges szó stb. lehet, ami tulajdonképpen egy bitsorozatot illetve kulcsot jelent. Ezzel a kulccsal kódolják a csatornát, így aki ezt nem tudja, az nem igazán tud belépni a hálózatba.

De elképzelhető, hogy valaki megfejti ezt az SSID-t, ekkor lép életbe a következő biztonsági lépcső. Egy 128 bites kulcs (WEP), az egy hálózaton belüli eszközöknek azonos kulccsal kell rendelkezniük. (ez nem a csatornát hanem az adatforgalmat kódolja)

És ha még ez sem lenne elég, akkor megadhatjuk azokat ez Ethernet címeket, melyek felléphetnek a vezeték nélküli hálózatba.

Biztosan mindenkinek feltűnt, hogy ennek a rádiós eszköznek két antennája van. Nem véletlenül! Ugyanis az elektronika megvizsgálja, hogy melyik antennán jobb a vétel és ezt használja. Mivel a terjedési tulajdonságok változhatnak, így menet közben simán előfordulhat, hogy néha ez egyik antenna használja vevőnek néha másikat (Mobil gépek is lehetnek a hálózatban). Adás esetén pedig mindkét antennával ad, ezzel a taktikával a vevő helyén nagyobb lesz a térerősség.

Az előbb említett eljárás az antenna diversity, ezt tilthatjuk, és beállíthatjuk, hogy melyik antennája legyen a vevő és melyik az adó. Tapasztalataim szerint szinte teljesen mindegy melyik antennáját használjuk...

Vannak olyan WAPok, melyeket csak UTP-n keresztül lehet konfigurálni és vannak olyanok is, melyeket USB-n keresztül is. Sajnos az eszközöket simán be lehet úgy konfigurálni, hogy utána már UTP-n keresztül nem érhető el. Ekkor jön jól, az USB csatlakozás, mert a megfelelő jelszó után mindenféleképpen beléphetünk az eszköz adminisztrációs felületére.

Ezen a képen az USB keresztül beállítható részeket láthatjuk. Nézzük sorba mit érdemes beállítani (csak pár dolog):

Ethernet címet és maszkot ha nincs DHCP-re lehetőség

ESSID vagy SSD-ről már volt szó.

Általában a 6-os csatorna az alapértelmezett, 1-13-ig mindenki kénye kedve szerint választhat, de csak az azonos csatornán üzemelők érik el egymást.

A biztonságot tovább fokozhatjuk, ha nem nyílt (Open System) rendszer használunk

Az antennák állíthatása irányított antenna esetén nélkülözhetetlen.

Természetesen a többi pont sem elhanyagolható (jelszó stb), de a jelen próbához elég volt pár dolgot átállítani. És most jön a legfontosabb dolog:

Attól függően, hogy milyen hálózatot szeretnénk be kell állítani a WAP-ot, hogy miként működjön:

1.

Wireless Bridge Point to Multi Point

Normális esetben ebből 1db van az egész hálózatban, ha több darab van, akkor a sávszélesség drasztikusan csökken. Ez a mód lehetőséget kínál egy Wireless központ kialakítására, mely átjátszó állomásként is üzemelhet, valamit vezetékes hálózatba juttathatja a kéréseket.

2.

Access Point

Ez az elsőhöz hasonló, de itt minden esetbe vezetékes hálózatba jut a "csomag", átjátszó állomásként nem üzemelhet, az összes többi eszköznek Client üzemmódba kell lennie! Több Acces Point is lehet a hatókörzeten belül.

3.

Access Point Client

Az előbbi rubrika alapján ez ebbe a módba állított eszközök csak Access Pointot érhetnek el.

4.

Wireless Bridge Point to Point

Ha van egy Point to Multi Point a rendszerbe, akkor ennek hatókörzetén belül ezt a módot kell választani.

Íme két példa:

1.

Itt három különálló hálózatról van szó. Az teljesen mindegy, hogy ezekben a hálózatokban vezetékkel vagy vezeték nélkül csatlakoznak egymáshoz az eszközök, csupán az a fontos, hogy e három hálózat között is biztosítani szeretnénk az átjárást.

De alapesetben:

A LAN1 eléri a LAN2-es és a LAN3-as gépeit.

A LAN3-as rendszer gépei ugyan elérik a LAN1-es gépeit de a LAN2-es eszközöket nem.

A LAN2-es nem éri el a LAN3-as gépeit de a LAN1-et igen.

Mindez akkor igaz, ha a LAN1-es Point to Multi Point-ba van állítva mondjuk azért mert a LAN2 és LAN3 között nagy a távolság vagy más okból nem hozható létra közvetlenül a rádiós kapcsolat. A LAN1-es rádiós eszköz szerepe egy átjátszó állomás lenne.

Node, észre kell venni, hogy a LAN1-es Wireless eszköz mögé egy router is kell, különben a LAN2 és LAN3 között a LAN1-es rádiós eszközön keresztül lehetetlen lesz az átjárás. A Router feladata, hogy ha a LAN3 a LAN1-el akar kommunikálni, akkor a Router ezt a csomagokból kideríti és a megfelelő irányba továbbítja. Az jelent esetben annyit tesz hogy ha nem a LAN1-en belül van a címzett, akkor a csomagot a LAN1 WAPja ismételten kisugározzam és ez már feltehetőleg eljut a címzett hálózathoz.

2.

Ez majdnem a legegyszerűbb eset, de ha a wireless eszközhöz több gép csatlakozik, akkor HUB/Swich/Router szükséges, hiszen meg kell oldani a jelek elosztását.

Ebben az esetben az egyik WAP mondjuk Acces Point, a másik Client üzemmódban van, vagy mindkettő Pont to Point.

Ha egy távoli pontról szeretnénk elérni a WAPot, akkor két lehetőség van. A jobbik esetben egyszerűen a böngészőnkbe beírjuk a WAP IP címét, megadjuk a jelszót és máris láthatjuk az adminisztrációs felületét. Sajnos a Planet ezen eszköze nem ilyen itt fel kell telepíteni egy kis programot és ennek segítségével érhetjük el az eszközt.

A Qcheck program nagyon jól használható egy hálózat átvitelének tesztelésére.

Tegyük fel, hogy valaki kis szeretné próbálni, hogy két gép között milyen átviteli sebességre számíthat. Először is azt kell elintézni, hogy minkét gépen fusson ez a program. Utána ki kell deríteni a gépek IP címét, a legegyszerűbb az, ha beírjuk a parancs sorba, hogy ipconfig és a gép kiírj az IP címet vagy címeket. Utána ez egyik gépen az elindított program felső két ablakába be kell írni a két gép IP címét.

Mondjuk a TCP/IP sebességet szeretnénk megtudni. Ekkor "benyomjuk" a TCP gombot majd a Thrughput-ot és végül a run-ra kattintunk. Jó esetben pillanatokon belül megtudjuk az eredményt. Ha a két Access Point egy szobán belül volt, akkor 4678Mbps körüli sebességeket mértem. De ha pl. Windows Commanderrel két gép között fájlokat másolgattam, akkor 3-500kbyte/s-os sebességet mértem. (Elvileg 11Mbps)

Maximum 20mW-al adhat az eszköz, ez azt jelenti, hogy szabad térben a gyári antennákkal kb. 500 méterig létesíthetünk kapcsolatot, míg ha falak stb. rontják a terjedést, akkor jó ha a 100-150 métert elérjük. De külföldi oldalakon már olyat is láttam, hogy valaki egy "felturbósított" antennával 20km-t is áthidalt. Egyébként az eszközök használata csak a gyári antennával legális! A 2.4GHz Ipari sáv, szinte mindenki azt csinálhat, amit akar, ennek rövidúton az lesz a következménye, hogy hatalmas lesz a zaj és használhatatlanná válik a sáv. Nyílván ezért és a nagyobb átviteli sebesség reményében hozták ki az 5.1GHz-es eszközöket is! Megjegyezném továbbá azt is, hogy ha egy ilyen rádiós eszköz kétszer nagyobb teljesítménnyel ad, mint pl. egy konkurens termék akkor ez a hatósugarat alig növeli, ugyanis a hatósugár szabad térben az adóteljesítménynek nem lineáris függvénye!

Tapasztalatok:

Ha netán üzem közben akár csak az egyik antennáját leszereljük és visszatesszük lefagy az eszköz. Mondjuk ez egyébként sem normális dolog, így az antennát ne piszkáljuk üzem közben. Ugyanez a helyet az UTP csatlakoztatásakor. Tehát ha üzemel az eszköz és más összeállítást szeretnénk és pl. egy Routerből kihúzzuk és HUB-on keresztül szeretnénk hozzá csatlakoztatni a többi eszközt, akkor szintén lehal. Így minden csatlakoztatást kikapcsolt állapotban kell elvégezni.

LAN

10/100 base T (RJ-45)

WLAN

11Mbps Wireless LAN

Moduláció

DSSS (CCK, DQPSK, DBPSK)

Frekvencia

USA/FCC: 2412 - 2.462 GHz (11db csatorna)
Európa CE/ETSI: 2.412 - 2.472 GHz (13db csatorna)
Japán: 2.412 - 2.484 GHz (14db csatorna)
Franciaország: 2.457 - 2.472 GHz (4db csatorna)
Spanyolország: 2.457 - 2.462 GHz (2db csatorna)

Sebesség

11M/5.5M/2M/1M, automatikusan a terjedési viszonyoknak megfelelően alakul.

RF megoldás

DSSS (Direct Sequence Spread Spectrum)

Energiaellátás

DC 12V

Kimeneti teljesítmény (2.4GHz)

13 dBm (kb. 20mW)

Érzékenység

-83dBm @ 11Mbps, BER < 8* 10-2