A fenti áttekintésbôl jól kirajzolódik a távolsági adatszolgáltatások fejlôdése. Kezdetben volt a bérelt vonal, aztán az X.25, majd a Frame Relay. A fejlôdés másik iránya az ISDN, megint másik az SMDS (a DQDB-bôl), melyek együttesen az ATM-be torkollnak.
Érdekes megvizsgálni, a szabványosítás menetét a különbözô esetekben. Más-más szabványokat eredményez egy nagy, esetleg nemzetközi szabványügyi hatóság (ITU-T, ETSI, ANSI, OSI), mint egy a gyártók által alkotott szövetség (ATM Forum, Frame Relay Forum, SMDS Interest Group). Ez egyrészt a szabványok minôségében mutatkozik meg, a gyártók által létrehozott szabványon ugyanis látszik, hogy tudatában vontak annak, hogy a szabvány alapján készülô termékeket el is kell majd adni, a hatósági szabványok sokkal inkább az elegancia, a precizitás és a szép felépítés akadémikus ismérveit viselik magukon. Megintcsak másféle szabványokat produkál az IETF, melynek egyetlen szempontja az Internet felhasználóinak érdeke.
Az X.25 és a Frame Relay vonatkozásában egyértelmû az átviteltechnika megbízhatóbbá válása, ezért hiányzik egy réteg a Frame Relay-bôl. Ezzel együtt a nagyobb sebességek iránti igény is megnyilvánult és lehetôvé is vált.
A jelen pillanatban igénybe vett távolsági szolgáltatások többnyire telephelyek összekötését célozzák, ritkán egyéni állomásoknak a hálózatba kötését. Éppen ezért definiált az ATM fórum magán UNI és NNI interface-eket. Így az ATM hálózat egy része magánkézben lehet, egy másik része pedig a szolgáltatókéban, mégis teljes lesz az együttmûködés.
A szolgáltatások egyre inkább a garantált minôség felé mozdulnak el. Míg az X.25 semmiféle sebesség-garanciát nem adott, torlódás esetén mindössze visszafogta az adót. A Frame Relay-ben és az SMDS-ben már meghatározhatjuk az adatátviteli sebességet, az ATM hálózat pedig egészen kifinomult szerzôdést köt a hívó féllel a kapcsolat minôségét illetôen.
Fontos pont a nemzetközi szabványok jövôjét tekintve, hogy a LAP (Link Access Procedure) adatkapcsolati protokoll módosított verzióját használják számos helyen, többek között az ISDN-ben (LAPD), az X.25-ben (LAPB) és a Frame Relay-ben (módosított LAPD). Ugyanilyen „újrahasznosított" szabvány a Q.931, a DSS1, amelynek módosított változatát használja a Frame Relay és az ATM is, mindkét esetben az ipar által elfogadott módon.
Az ATM elterjedésére még jó idôt várnunk kell. Költségtakarékos, SVC-ket nyújtó, nyilvános ATM szolgáltatás elterjedése nem túl valószínû az elkövetkezendô 5 évben, bár Amerikában már több éve létezik a nyilvános szolgáltatás. Addig a Frame Relay lehet az a távolsági szolgáltatás, amely olcsó, gyors és fôként amely átvezetô utat jelenthet az ATM felé minôségi garanciái miatt. Már most léteznek a Frame Relay ATM fölötti mûködését specifikáló ajánlások. Röviden: X.25 a múlt, Frame Relay a jelen, ATM a jövô.