Az ATM bevezetésének kérése fogas kérdés. Egy dolgot mindeddig nem említettünk az ATM-mel kapcsolatban, mégpedig azt, hogy nagyon drága. Egy router-be való ATM kártya jelen pillanatban túl lassan bonyolítja még a hívásfelépítést (mintegy 400 ms alatt, a minimum kívánatos 100 ms helyett), dacára annak, hogy zsúfolva van RISC processzorokkal és olyan berendezésorientált áramkörökkel, melyek a SAR funkciót végzik és roppant költségesek. A munkaállomásokba való ATM kártyák (25-100 Mbit/s) ára még mindig minimum egy nagyságrenddel magasabb, mint egy FDDI kártyáé, aminél majdnem még egy nagyságrenddel olcsóbb a Fast Ethernet kártya. Ezenfelül a munkaállomások (elsôsorban a PC-k) belsô felépítése sem teszi lehetôvé, hogy egy állomás ilyen nagy sebességû adatfolyamot produkáljon vagy fogadjon. A rendszergazdák bizony nem sokszor értik, miért kellene eldobniuk jól bevált FDDI gerinchálózatukat, egy drágább, kiforratlan, de általános technológia kedvéért.
Éppen ezért valószínûleg az ATM elsôként a gerinchálózatokban fog tért hódítani, az ott uralkodó szigorúbb követelmények, nagyobb sebességigény és szakmai tapasztalat miatt. Az ATM végeredményben a távközlési ipar „ötlete" volt, mint B-ISDN technológia. És valóban az ATM nem csupán számítógépes, hanem a hagyományos értelemben vett telekommunikációs forgalmat (beszéd, bérelt vonalak) is képes hordozni; különösen alkalmas a szolgáltatóknak, akik gyakran egyszerre telefon és adatszolgáltatók is.
Közvetlen elôdje az SMDS és a Frame Relay lehet, ezeket a szolgáltatásokat ugyanis ATM fölött igen jól lehet nyújtani, ezért az elôfizetôknek hosszútávon is megéri ezekre átállni. Ezekhez ugyanis olcsó és jó interface kártyák kaphatók, melyek így sokáig használatban maradhatnak.
Minden bizonnyal ki fog fejlôdni az everything-over-ATM irányzat és minden jelenleg mûködô protokoll ATM fölötti mûködésére szabványokat fognak kidolgozni. Legelöl a Frame Relay, az SMDS és az IP áll, ám már számosan kifejezték érdeklôdésüket az X.25 iránt (még mindig széles körben használják) és valószínûleg a Novell, a DEC és az Apple mérnökei is gondolkoznak már saját protokolljaik ATM feletti mûködtetésén; ha nem tennék, az IP lesöpörné ôket (így is ilyesmi zajlik).
Az ATM LAN környezetben való alkalmazását két ok indokolhatja. Az egyik a gerinchálózathoz való könnyû kapcsolódás (ha a gerinc is ATM, akkor nem is különül el a gerinc és a LAN), valamint a nagy sebességigény (minimum 100 Mbit/s). Ez utóbbi valószínûleg számos munkaállomás esetében még jó ideig túlzó luxus marad (nem kell minden szövegszerkesztôs állomásra interaktív tévé), így a LAN környezetben mindig megmaradnak majd az egyéb megoldások.
Amerikában politikai program szintjére emelkedett az Információs szuperországút programja, Európában pedig az Európai Informatikai Infrastruktúra fejlesztésének látott neki nagy gôzzel az EU. Mindkét területen ATM-ben gondolkoznak és azért ez jelent valamit.