Next: A hálózat elérési réteg Up: A TCP/IP protokoll Previous: A datagrammok feldarabolása   Tartalomjegyzék

1.2.5.4       Az IP cím osztályok

Az IP címek szigorú szabályok szerint strukturált halmazokban lévő számok, és pillanatnyilag még 32 bitesek (ez az ú.n. IPv4). Egyesek speciális célokra vannak fenntartva, a többiek pedig hálózati osztályokba vannak rendezve. A hálózat minden gépéhez hozzá kell rendelni (legalább) egy egyedi számot a hálózati környezet számára. Az IP címeket négy darab 8-bites számmal írjuk le, például: 192.168.1.1 (a pontok nem részei a címnek, csak elválasztó szerepük van). A cím tartalmazza a hálózatszámot, és a gép számát is. Az, hogy milyen osztályba tartozik a hálózatunk, meghatározza, hogy hány szám ebből a négyből a hálózatszám. Megfigyelhető az IP címekből, hogy a

A hálózat osztályok a következők:

„A” osztály – Az 1.0.0.0 és 127.0.0.0 közötti hálózatokat foglalja magában. Itt az első szám a hálózat száma. Az „A” osztályban nem osztják ki a következő IP címeket Internetes hálózat céljára:

10.0.0.0 – belső hálózatokban lehet használni (Intranet);

127.0.0.0 – belső hálózati tesztelési címek (loopback).

Az „A” osztályban így 125 darab hálózatot lehet létrehozni, melyekben egyenként 2³²-2, azaz 16,777,214 darab IP címet lehet kiosztani. Nem osztható ki gépeknek a x.0.0.0 és a x.255.255.255 IP cím. Az első a hálózat címe, a második az ú.n. „broadcast” cím. Ha erre a címre van egy üzenet címezve, akkor azt a hálózatban lévő összes gép megkapja.

Az „A” osztályba tartozó hálózatok olyan nagyok lehetnek, hogy csak néhány ilyen hálózat létezik a világon (pl. IBM hálózata).

„B” osztály - A 128.0.0.0 és a 191.255.0.0 közötti hálózatokat foglalja magában. Itt az első két szám a hálózat száma. A „B” osztályban nem osztják ki a következő IP címeket Internet-es hálózat céljára:

172.16.0.0 – 172.31.0.0 – belső hálózatokban lehet használni (Intranet).

Az „B” osztályban így 16384-16, azaz 16368 darab hálózatot lehet létrehozni, melyekben egyenként 2¹⁶-2, azaz 65,534 darab IP címet lehet kiosztani. Nem osztható ki gépeknek a x.y.0.0 és a x.y.255.255 IP cím az „A” osztályhoz hasonlóan.

„C” osztály - a 192.0.0.0 és a 223.255.255.0 közötti hálózatokat foglalja magában. Itt az első három szám a hálózat száma. A „C” osztályban nem osztják ki a következő IP címeket Internet-es hálózat céljára:

192.168.1.0 – 192.168.255.0 – belső hálózatokban lehet használni (Intranet).

Az „C” osztályban így 2,097,152-255, azaz 2,096,897 darab hálózatot lehet létrehozni, melyekben egyenként 2⁸-2, azaz 254 darab IP címet lehet kiosztani. Nem osztható ki gépeknek a x.y.z.0 és a x.y.z.255 IP cím az „A” osztályhoz hasonlóan.

A „D” és „E” osztályokban nem oszthatók ki IP címek:

„D” osztály - a 224.0.0.0 - 239.0.0.0 közötti címek tartoznak hozzájuk, multicasting eljárás céljaira vannak fenntartva.

„E” osztály - a 240.0.0.0 - 255.0.0.0 közötti címek tartoznak hozzájuk, melyek az Internet saját céljaira fenntartott címek.

Ahhoz, hogy IP címről el lehessen dönteni, hogy „A”, „B”, vagy „C” osztályba tartozik-e, hálózati maszkot használnak. A hálózati maszk és az IP cím közötti logikai AND művelet a hálózat címét adja vissza (,míg a logikai INHIBÍCIÓ a gép címét adja). Így az „A” osztályú hálózat maszkja általában 255.0.0.0, a „B” osztályú hálózaté 255.255.0.0, míg a „C” osztályú hálózaté 255.255.255.0 .

A hálózati maszk (pl. Intranetben) arra is használható, hogy korlátozzuk a kiosztható IP címek számát. Például: Egy 30 darab gépet tartalmazó hálózat esetén választhatjuk hálózati maszknak a 255.255.255.224-et. Ebben az esetben az utolsó szám binárisan 1110 0000 – azaz 128+64+32=224 – ahol az utolsó 5 biten 0-tól 31-ig lehet számokat kiosztani. Mivel a 0 nem osztható ki, így 30 gépet lehet megcímezni.

Next: A hálózat elérési réteg Up: A TCP/IP protokoll Previous: A datagrammok feldarabolása   Tartalomjegyzék