Next: Suid, sgid és stick bit Up: A Linux jellemzői és eltérések más OS-ektől Previous: A könyvtárszerkezet   Tartalomjegyzék
A fájlokhoz és a könyvtárakhoz különböző jogosultságok rendelhetők. Ezek a jogok a következők:
· r – olvasás; Fájl esetén a fájl olvasható, de ettől még nem módosítható vagy törölhető; Könyvtár esetén a könyvtár tartalma olvasható, de a könyvtár ettől még nem törölhető, nem hozható létre benn fájl vagy könyvtár és nem törölhető belőle fájl vagy könyvtár.
· w – írás; Fájl esetén a fájl módosítható vagy törölhető, de ettől még nem olvasható (olvasás nélkül nem módosítható, csak törölhető); Könyvtár esetén a könyvtár tartalma módosítható (azaz törölhető belőle fájl, vagy létrehozható egy új fájl vagy könyvtár), de ettől még nem olvasható a tartalma.
· x – futtatás (végrehajtás); Fájl esetén ez a fájl futtatható, de ettől még nem írható és nem olvasható; Könyvtár esetén ez is szükséges a könyvtár tartalmának listázásához, vagy a könyvtárba való belépéshez.
A különböző jogokat több szinten lehet kiosztani a felhasználók között. A szintek a következők:
· owner – tulajdonos; A fájl vagy könyvtár tulajdonosa az a felhasználó, aki létrehozta. Ez a jog átruházható a chown paranccsal más felhasználóra.
· group – csoport; A tulajdonos felhasználó valamilyen (egy vagy több) csoportba tartozik. A vele azonos csoportba tartozó felhasználókra utal a csoport megnevezés.
· others – egyebek; Minden felhasználó, aki nem tartozik az első kettőbe.
Ennek ismeretében a fájlokhoz és a könyvtárakhoz igen bőséges variációban lehet hozzáférési jogokat rendelni. Ezt a hozzárendelést a chmod utasítással tehetjük meg.
Példa: Ha egy könyvtár tartalmát ki akarjuk
listázni a tartalmának minden paraméterével, akkor a következő utasítást
kell használni: ls –al
Ennek hatására a következőt láthatjuk:
[misokaz@redhat
temp]$ ls –al
total 20
drwxr-xr-x
5
misokaz
users 4096
Sep 7 13:12 .
drwx------
7
misokaz
users 4096
Sep 7 13:22 ..
dr-xrw—wx 2
misokaz
users 4096
Sep 7 13:30 proba1
-rw-r-x-wx
1
misokaz
users 245
Sep 7 13:35 proba2
[misokaz@redhat
temp]$
Itt látható, hogy pl. a proba2 nevű fájlnál a jogok a következők
-
r w - r - x - w x
Az első jel egy típus mutató. Ezek a típusok a következők lehetnek:
- közönséges fájl;
b blokk eszköz (például: adattároló eszközök);
c karakteres eszköz (például: nyomtató, terminál, stb.);
d könyvtár;
l szimbolikus link (azaz egy olyan fájl, ami egy másikra mutat);
p pipe (csatorna);
s socket ;
A „-” azt jelzi, hogy ez egy közönséges fájl. Az ezt követő első három jel „rw-” a tulajdonos (misokaz) jogait jelzi, azaz olvasás és írás (de nem futtatás). A középső három jel „r-x” a csoport (users) jogait jelzi, azaz olvasás és futtatás (de nem írás). Az utolsó három jel „-wx” a többi felhasználó jogait jelzi, azaz írás és futtatás (de nem olvasás). Ez az összeállítás valószínűleg ritkán fordul elő, de nem lehetetlen.
Ha a proba2 nevű fájlhoz tartozó jogokat –rwxrwxrwx
alakúra akarjuk változtatni, akkor a következőt kell tenni: chmod
777 proba2
Ennek hatására a következőt láthatjuk:
[misokaz@redhat
temp]$ chmod 777 proba
[misokaz@redhat
temp]$ ls –al
total 20
drwxr-xr-x
5
misokaz
users 4096
Sep 7 13:12 .
drwx------
7
misokaz
users 4096
Sep 7 13:22 ..
dr-xrw—wx 2
misokaz
users 4096
Sep 7 13:30 proba1
-rwxrwxrwx
1
misokaz
users 245
Sep 7 13:35 proba2
[misokaz@redhat temp]$
Látható, hogy az utasítás hatására a proba2 fájl jogai –rwxrwxrwx alakúra változtak.
Next: Suid, sgid és stick bit Up: A Linux jellemzői és eltérések más OS-ektől Previous: A könyvtárszerkezet   Tartalomjegyzék
Misóka Zoltán 2000. 10. 05.