ÖsszefoglalásEgy olyan rendszer sikertörténetét követhettük itt nyomon, amely az átlagos számítógép-felhasználók számára (egyenlőre ?) ismeretlen. Egy hobbiprogramból 6 év alatt világméretű mozgalom vált, és ez talán egyedülálló a számítástechnika történetében. Mindez úgy történt, hogy a Linux rendszerhez lényegében ingyen juthat mindenki hozzá, így még hihetetlenebb a siker. Megvizsgálva a szabad szoftverek és gyártóik történetét, ez az egész mégis érthetővé válik. Több évtizede csiszolódtak a megszállott programozók szoftverei, ötletei, amire a Linux elkezdődött. Ezekbe a programokba mindenki azt adta bele, amihez a legjobban értett, nem pedig valami kívülről ráeröltetett feladaton dolgozott. A programok tesztelése is igen széles körű volt. Ezen kívül, a freeware-programok nem üzleti célból készültek, így alkotóik nem a maximális anyagi hasznot keresték, hanem maguk számára akartak használható rendszert összehozni, és villogni akartak a többiek előtt tudásukkal. Ez a légkör sokkal jobban kedvezett a hatékony, stabil programok kialakításának, mint a szoftverbirodalmak pénzorientált rendszere. Természetesen a szabad szoftverek sok szempontból mindig is hátrányban lesznek a ``gyári'' programokkal szemben. Ilyen szempontok pl. a dokumentáltság, piackutatási adatok felhasználása, reklám, stb. Ezen jelenségek összességéből mégsem a szabad szoftverek kerülnek ki vesztesként, hanem bizonyos területeken (pl. a tudományos kutatásban) egyre nagyobb tért hódítanak. A Linux esetében tehát egy jól eltalált rendszermag találkozott egy félig meglevő freeware-rendszerrel, és ebből született az, amiről dolgozatom szól. Mindenképp érdemes volt tehát a számítástechnika történetének ezen fejezetét megvizsgálni, mert -- bár a nagyközönség keveset tud róla -- világméretekben sem elhanyagolható jelentőségű rendszerről és mozgalomról van szó.
|