Előző Következő Tartalomjegyzék

4. Az AfterStep beállítása

4.1 Mi az a .steprc, és miért van rá szükség?

AfterStep 1.2-es verziójában (beleértve az AfterStepClassic nevű verziót is), minden konfigurációs beállítás egyetlen fájlban történt. A .steprc fájlban; ez a fájl a home könyvtáradban található, persze csak ha ezen verziókat használod. Ezek a fájlok általában jól leírják azt, hogy hogyan lehet változatni az alapértelmezett beállításokon. Az alap fájl a következő részekből állt az .0-ás verzióban: Az újabb AfterStep-ek nem használják ezt a fájlt, inkább a GNUstep/Library alap beállításait. A look és feel beállító fájl ezért egy külön fájlban található meg, a Wharf, Pager, a további modulok és az alkalmazások is saját fájlban kerültek elhelyezésre. Lásd a későbbiekben.

4.2 AfterStep 1.2-t, vagy későbbi verziót használok, és én nem találom a .steprc fájlt. Miért?

Az AfterStep jelenleg a könyvtárszerkezetet használja a beállítások tárolására.

4.3 Rendben, de akkor hogyan tudom testreszabni .steprc fájl nélkül?

Ez függ attól a verziótól amit használsz.

Az 1.4.4 teljes beállításait a felhasználó home könyvtárában tárolja. Más szavakkal neked mindent be kell másolnod az

{AfterStepPath}/GNUstep/Library/AfterStep/
{AfterStepPath}=(RedHatnál /usr/share/AfterStep)
könyvtár tartalmát a home könyvtárad
~/GNUstep/Library/AfterStep/
könyvtárába.

Néhány dolog változott a könyvtárszerkezetben az 1.4.0 és az 1.4.4 verzióban. Ezek változásoknak teljes áttekintése meghaladja a dokumentum terjedelmét, de felhívjuk néhány közös hibára a figyelmet a későbbiekben. További segítséget az 1.4.4 beállításához, a http://www.via.ayuda.com/~smw/afterstep/configs/index.html vagy a http://www.music-satellite.de/spearhead/ honlapokon találsz.

Nagyon fontos, hogy a ~/G/L/A/ könyvtárak szerkezete nem azonos az 1.4.0 és a 1.4.4 verziókban. Csak akkor másold át a teljes {AS telepítés}/G/L/A könyvtárat, a saját (későbbiekben a kettőt rendesen keverni fogom; saját=home) könyvtárba, ha az 1.4.0-ás verzióról frissítettél 1.4.4-ás verzióra.

A ~/GNUstep/Library/AfterStep elhelyezése, bevallottan némileg szerencsétlen, mert továbbra is legkevesebb két másolatra van szükség ebből az AfterStep-es rendszeren. Az 1.4.5-ös verzió volt az, ahol csak a változtatandó fájlokat kellett átrakni a te saját könyvtáradba; minden más amit használni fog az alap telepítés az a /usr/share/afterstep vagy a /usr/local/share/afterstep könyvtárban marad (ez az elhelyezés módosulhat változatonként; ez utolsó 1.5-ös verzió alapértelmezése). Ennek ellenére, található néhány kisebb eltérés az egyes verziókban. Ha frissítesz, akkor várhatóan lesznek emiatt gonjaid, első próbálkozásként a tarsd meg a ~/G/L/A/ könyvtárad (úgy értem mentsd el*) és úgy indítsd el az AfterStep-et. Ha ezt hibák kísérik, akkor valamit meg kell változtatni a konfigurációs fájlaidban. Azt nem lehet tudni előre, hogy mit, de ez az indítási hibaüzenetekből ki fog derülni.

4.4 Csak frissítettem, és most nem indul.

Előszőr nézd meg, hogy egy ".steprc-s verziót" frissítettél-e "nem-.steprc-s verzióra". Az 1.2-es verzió után nem használtuk (alapértelmezésben) a .steprc fájlt, ilyenkor a régi testreszabásaid nem maradnak meg, amikor mondjuk 1.0-ásról frissítesz 1.4.5-ösre.

Ha az 1.4.0-ás vagy későbbi változatról váltasz, törölnöd kell a régi könyvtárszerkezetet a ~/GNUstep/Library/AfterStep könyvtárból. Az 1.4.4 verzió megmutatja a "konfigurálható" és a "nem-konfigurálható" részeket, és azokat a részeket elmozdítja. Ezt nézd az előző kérdésben.

Kissebb változtatások vannak az egyes verziók között; ez főleg igaz az 1.4.4-es és 1.4.5.3-as verziók közötti váltásra. Néhány esetben, valamelyik modul változásakor annak konfigurációs fájlai nem változtatták meg a Wharf stílusát. Néhány esetben kétségtelenül nehezen megmagyarázható problémák jelennek meg frissítés után. Ha frissítés után hirtelen problémák jelentkeznek, néhány modul nem működik, próbáld lecserélni a saját konfigurációdat az alapértelmezettel. Ha az működik, akkor szerkeszd át azt az előző változatnak megfelelő részeken.

Megjegyzendő, hogy a látvány és érzés beállításainak szintaktikája tovább változott az 1.5-ös verzióban. Ezen változások némelyikének eredménye a jellegzetességek változását jelentette, vagy (gyakrabban) előrelépés a hatékonyság vagy a programok futtathatósága felé. Ezek a változások természetesen, csalódottságot is okozhatnak; de mielőtt megkérdeznéd, "Mi történt?" próbáld megkeresni mi a probléma a ~/GNUstep/Library/AfterStep könyvtáradban, és indítsd újra. Ha megoldódik a probléma, próbld testreszabni az új verziót, a régi testreszabás elemeit felhasználva modellként. Ha szerencsés vagy, akkor a régi konfigurációs fájlokat ismét használhatod az újak helyett.

4.5 Hogyan tudom megváltoztatni a startmenümet?

Az 1.2-es verzió előtt, a megfelelő részt kellett szerkesztemi a .steprc fájlban. A későbbi verziókban a ~/GNUstep/Library/AfterStep/start könyvtár megfelelő részeinek megváltoztatásával lehetett változtatni. A start könyvtár tartalmaz belső könyvtárakat, minden almenünek megfelelően. Minden menüpontnak egy fájl felel meg ezen könyvtárakban. Néhány fájl csak egyetlen sort tartalmaz az alkalmazni kívánt programmal. Ha következő bejegyzést szeretnéd betenni a saját startmenüdbe:
xiterm (kép)
akkor a ~/G/L/A/start könyvtárba a következő fájlt kell tenned:
xiterm\ (kép)
A fájlnak csak a következő egyetlen sort kell tartalmaznia:
xiterm -pixmap [a_kép.xpm_elérési_útja (zárójelek nélkül)] &
(természetesen, más egyéb opciót is be lehet írni a megfelelő helyre).

Alapesetben a startmenü elemeinek felsorolási sorrendje a fordításkor dől el. Ez általában ABC sorrendet, vagy időrendi sorrendet jelent (a fájl készítésének dátuma). Más módon nem lehet hibák nélkül sorrendbe rendezni a menüpontokat. Az 1.5-östől van lehetőség a menük új módon történő rendezésére.

Az 1.5-ös verzió menüje számok segítségével is rangsorolható. Például ha van három fájlod, amiket sorrendbe szeretnél tenni, ezek "a", "b", és "c". Ezeket rangsorolni tudod számok segítségével is a következő elnevezéssel: "0_c", "1_b", és "2_c".

Tudsz speciális nevet adni a futtatandó programnak a startmenüben, annak indítófájlától eltérő nével. Például a fájl neve 8_xitermtransparent a 8. fájl a startmenüben. Ha a megfelelő fájl neve a következő, akkor "X terminal ~transparent" lesz a fájl neve a startmenüben:

Exec "X terminal ~transparent" exec xiterm -pixmap
~/GNUstep/Library/AfterStep/non-configurable/0_background -sl 500 -vb &
MiniPixmap "mini-app.xpm"
(Fontos, hogy csak az "&" jel után szabad új sornak kezdődni a fájlban, mert a parancs résznek egy sorban kell lennie!) Ebben az esetben a xiterm ablak fog megjelenni a megjelölt háttérrel, és ez lesz az legfelső ablak az AfterStep aktuális asztalon; ezzel az "átátszó" xterm-hez hasonló megjelenítést lehet elérni. További az átlátszó xterm-rőlszóló információkért, nézd meg az as-apps részt.

A felsorolást a startmenüben mindig a könyvtárak kezdik (amik azonosak a már említett könyvtárakkal). A könyvtárak is ugyanúgy mint a fájlok önmagukat rangsorolják valamilyen séma szerint , előfordulhat, hogy a mechanizmus ami a neve a belső könyvtárak elnevezését meghatározza, más mint a könyvtár neve.

Az 1.4.5-ös verziótól, szintén be tud olvasni új startmenüt a konfigurációdból az X újraindítása nélkül. A startmenüben, a "Desktop" (1.5 vagy későbbi) alatt, vagy a "Quit" (< 1.5), a modulokban, tartalmazza az "update startmenu" (a startmenü frissítése) menüpontot. Válaszd ezeket, ha az új startmenüt ki akarod próbálni.

Azok akik Red Hat Linux 5.1-et használnak találkozhatnak egy másik problémával is akkor amikor frissítenek:  minden változás elveszik kilépés után. Ez azért van, mert a Red Hat módosította az AfterStep indítását. Az 5.1-es RedHat AfterStep-je m4-es alkalmazást használ, amik újraírják a ~/GNUstep/Library/AfterStep/start könyvtárat minden AfterStep indításnál (Nálam ez érdekes módon a RedHat~/GNUstep/Library/AfterStep/redhat könyvtár, ennek módosításáról az általam irogatott részben olvashatsz). Ezt a részt szerkesztve, kivettem ezt a pontot (Andrew), amiről nem tudom, hogy a Red Hat miért használt. Nem tudtam rájönni miért van erre szükség. Ha nem akarod azt, hogy ez a továbbiakban is így maradjon, akkor töröld az RPM-et, és telepítsd a hivatalos verziót. David Mihm (davemann@ionet.net), szerint az m4-es alkalmazás megváltoztatása a járható út:


echo "exec afterstep" >~/.xinitrc
echo "exec afterstep" >~/.xsessions
chmod 700 ~/.xsessions

Javasolható (Ian Hay által, ian.hay@sympatico.ca) az m4-es alkalmazás módosítása RedHat-ban, amiatt, hogy azzal az új felhasználók számára barátságosabbá tegyük azt: ez természetesen csak azokra az alkalmazásoknál igaz, amelyeket a későbbiekben raksz be a startmenübe. Matteo Lunardi (matteo.lunardi@usa.net) próbálkozott ezzel néhány verzióval ezelőtt. Az xinit-1.4.2.noarch.rpm csomagban, szerkesztette át az /etc/X11/xinit/Xclients fájlt:

if [ -f $HOME/.wm_style ] ; then
    WMSTYLE=Cat $HOME/.wm_style         case "$WMSTYLE" in 
        Afterstep*|AfterStep*)
            # we have to start up afterstep
            if [ -x /usr/X11R6/bin/afterstep -a -f
/usr/share/afterstep/wmconfig.conf ] ; then
#               if [ ! -d $HOME/GNUstep/Library/AfterStep ]; then
                     mkdir -p $HOME/GNUstep/Library/AfterStep
                     wmconfig --output=afterstep --directories \
                        /usr/share/afterstep/wmconfig.conf 2>/dev/null
#               fi
                env > "$HOME"/Xrootenv.0
                # if this works, we stop here
                eval "exec /usr/X11R6/bin/afterstep" >
"$HOME"/.AfterStep-errors 2>&1
            fi

Ebben az esetben megváltoztatta a marks ("#") jellel az "if"-es sorokat (nem azt amelyikben az áll, hogy:"if this works, we stop here"). Kétségkívül ezek azok amelyek a "mkdir" és a "wmconfig" szavakat tartalmazó sorok.

Másik lehetőség, Kai Puolamaki (Kai.Puolamaki@iki.fi) szerint az, hogy konfiguráljuk a wmconfig alkalmazást, ezzel a dolgot egyszerűbbé teendő. Ez a legjobb lehetőség arra, hogy a problémát megoldjuk. A Red Hat wmconfig alkalmazása a rendszer /etc/X11/wmconfig könyvtárát használja, de ez módosítható a felhasználók által a ~/.wmconfig segítségével. Akkor ha a "Mail" menüt akarjuk megváltoztatni, akkor két fájlt a mutt-ot és az elm-et kell készítenünk:


~/.wmconfig/mutt
~/.wmconfig/elm

A "mutt" fájl az alábbiakat tartalmazza:

mutt name "Mutt"
mutt description "Mutt email client"
mutt group Mail
mutt exec "xterm -e mutt &"

Az "elm" fájl hasonlóan:

elm name "Elm"
elm description "Elm email client"
elm group Mail
elm exec "xterm -e elm &"

További információkat ezen műveletekről a wmconfig manpage segítségével tudhatsz meg. Ez az előnyösebb változtatás: mert ez biztosítja azt, hogy a változások megmaradjanak, ha ablak kezelőt váltasz.

4.6 Hova lett a "Decorations" rész az 1.5-ös verzióban?

A "Decorations" menü átneveződött "Desktop"-ra .

4.7 Mik a "look", "feel", "desktop", stb. fájlok?

Azokban a verziókban amelyek nem használják a .steprc fájlt, a felhasználói felület eltérő elemei el lettek különítve egymástól, és különálló elemként szerkeszthetők. Look és feel fájlok a végtelenségig testreszabhatóvá teszik a képernyőt. Fontos, hogy ha bármely funkciót megváltoztathatsz a look fájlban (a gombok számának beállítása az ablak fejlécében), azt a feel fájlba is át kell vezetni: a "feel" tartalmazza az alkalmazásokat, amivel interaktívvá tehető az ablak, addíg a "look" fájl a megjelenítést szabályozza. Ezek azok az alkalmazások, amik kezelik az asztalod beállításait, és amik segítségével több vagy kevesebb lehetőséged van annk változatosá tételére, de ehhez különböző look beállításokat kell alkalmaznod a gépeden, vagy másutt.

4.8 Használhatok eltérő méretű gombokat a fejlécben?

Igen, de nem minden verziónál. Az 1.5-ös alkalmazásaiban a különböző méret nem jelent gondot. Ha ezt akarod alkalmazni, akkor válts át erre a verzióra.

4.9 Rendben, de hogyan tudom változtatni a gombok számát a fejlécben?

Ez a használt verziótól függ. Az 1.5 verziótól egyszerűen meg kell változtatni a look fájlt a szükséges gomboknak megfelelően. Bármely 1.5-ös előtti verzió megköveteli, hogy a look és a feel fájlokat együtt változtassuk meg. A trükk a look és a feel fájlok belső eltérésében van. A look fájl azt határozza meg, hogy a rajzi elemek hogyan helyezkedjenek el a képernyőn. Nem ez határozza meg azt, hogy az elemek milyen kölcsönhatásban legyenek egymással: ez a feel fájl dolga. Nos, ha mag akarod változtatni a fejlécben levő gombok számát, akkor a két fájlt egyszerre kell megváltoztatnod. A look fájl határozza meg a gombok számát, a feel pedig azt, hogy milyen feladata legyen ezeknek a gomboknak.

Nézzük meg mit kell csinálni a look fájlal a következő példán keresztül:

Itt két gombot definiáltunk a fejléc bal oldalán (TitleButton 1 és TitleButton3), és három gombot a jobb oldalán (TitleButton 2, TitleButton 4, and TitleButton 6). A meghatározásban, az elsőként említett XPM definiálja a megnyomható gombok megjelenítését akkor, amikor még nem nyomtam meg azt; a második XPM definiálja azt a gombot amit akkor látunk amikor megnyomjuk a gombot. A gombok számai hard-kódoltak, tehát a felsorolás rendjét nem lehet megváltoztatni. A számozás a "boilerplate" sémát követi (amit a TitleButton pixmap meghatározás mutat a példánkban).

Ezzel a elkészítettük a look funkciókat, ezután a fejléc gombok funkcióit kell definiálni a feel fájlban. A következőkre van szükség a feel fájlban (részlet a feel.DEFAULT fájlból az 1.4.5.55N6-os verzióból):


Mouse 1         1       A       ChangeWindowUp
Mouse 2         1       A       GetHelp
Mouse 3         1       A       ChangeWindowDown
Mouse 1         2       A       Delete
Mouse 2         2       A       Destroy
Mouse 3         2       A       Destroy
Mouse 1         3       A       PopUp "Window"
Mouse 2         3       A       WindowList 2
Mouse 3         3       A       WindowList 2
Mouse 1         4       A       Shade
Mouse 2         4       A       Stick
Mouse 3         4       A       Stick
Mouse 1         6       A       Iconify
Mouse 2         6       A       Maximize
Mouse 3         6       A       Maximize

Az első oszlopban definiáljuk a végrehajtást kíváltó eseményt; tehát a "Mouse 1" az "első egérgomb lenyomása". A második oszlop definiálja azt, hogy milyen effekt történjen: a mi listánkban mind az öt gombot definiáltuk (TitleButton 1, TitleButton 2, TitleButton 3, TitleButton 4, és TitleButton 6) a look fájlban. Fontos, hogy minden gombhoz meg van határozva a végrehajtandó feladat, nincs olyan eset amikor a Fejlécgomb lenyomására nem történik semmi. A harmadik oszlop határozza meg azt, hogy a művelet eredménye mikor hajtódjon végre. Esetünkben ennek "Any" az értéke (itt csak any érték van a Fejlécben); speciális módosításokat is megdhatunk (pl. "C" a "Control" gombhoz). Az utolsó oszlop határozza meg milyne funkció hajtódjon végre a gomb lenyomására. Tehát az utolsó sorban azt definiáltuk, hogy ha például a harmadik egérgombbal rákattintunk a legbelső gombra a jobb oldalról, akkor ezzel az ablak méretét maximalizálni fogjuk.

Más funkciókat is definiálhatunk más-más feel fájlban, ilyenkor természetesen neked kell definiálnod a hozzá tartozó megfelelő look fájlt.

4.10 Miért nem működik néhány gomb?

Két lehetőség van. Az első létező probléma a "delete" vagy "backspace" gombokkal van. Ez általános X probléma, ilyenkor tanulmányoznod kell a megfelelő dokumentációkat az xmodmap-ról. Próbáld először a "man xmodmap" parancsot a parancs sorból.

A második lehetőség az, hogy beállítottál valamilyen billentyűzetet más X ablak kezelőhöz, ami nem működik jól az általad telepített AfterStep alatt. Ebben az esetben a "feel" fájlt kell szerkesztened. Mielőtt belépnél a menj vissza az előző kérdéshez, és nézd meg az egér beállításokat. Megtetted? Rendben. Ezután a billenytűzet beállításához a következőket kell tenned. Amikor beléptél a fájlba ott kell legyen a  következő billentyűzet-hívás:


Key Left        A       C       Scroll -100 0

Ez azt jelenti, hogy ha te megnyomod a "Control"-t (3. oszlop) és a bal kurzor gombot (1. oszlop) bárhol a képernyőn, az AfterStep egy asztalnyit fog gördíteni balra. Ha a "Ctrl-left" funkciót vissza akarod venni, mert néhány más X-es alkalmazás is használná ezt, akkor ki kell venned azt a feel fájlból.

Ha nem akarsz használni gyorsbillentyűket, akkor az AfterStep-ben be kell állítani feel-ként a következőt: feel.ICCCM. Ehhez ki kell választanod a Desktop/Feels (1.5-ös verzió) vagy a Decorations/Feels (1.5 előtti verziókban) menüpontokat az indítómenüdben.

4.11 Miért nincs .steprc-m az 1.4.x-es vagy korábbi verziókban?

Ez előfordulhat. Használd az AfterStep -f kapcsolót a szükséges információk kinyerésére a fájlból. Figyelj arra, hogy a régi .steprc fájlal nem mindig működik helyesen a rendszer; de ha kedveled a régi verziót, akkor miért frissítesz?

Azt modják, hogy az 1.5-ös verzió nem kompatibilis minden esetben.

4.12 Red Hat-ot használok, és nem találom az említett a konfigurációs fájlokat.

A RedHat-os AfterStepek kétségtelenül használják az aktuális fvwm-2 look-azonos fájlait. Ez nem igazi AfterStep, habár néhány Red Hat disztribúció tartalmazza az eredeti AfterStep-et. Red Hat megváltoztatta a nevét saját "hacked" verziójának, ezzel csökkentve a zűrzavart.

"Valódi" AfterStep verziót tartalmaz a Red Hat Linux 5.1. Ez használta az m4-es konfigurációs alkalmazásokat, habár ebben nem található meg minden olyan beállítás, amire a Red Hat felhasználóknak szüksége lehet. Ha az AfterStep-et akarod konfigurálni Red Hat alatt, akkor meg kell kérdezned azt, hogy Red Hat-nál ez hogyan végezhető el, vagy el kell olvasnod az m4 dokumentációját, vagy mindekettőt. A Red Hat átalakítását a startmenü résznél is tárgyaljuk.

4.13 Mi az a database (adatbázis) fájl?

Az adatbázis fájl szükséges néhány asztali alkalmazás számára. Erre akkor van szükség, amikor definiálsz egy ikont az adott program minimalizálásához, fontos bizonyos programok (Pager vagy Wharf esetén) azok legfelül tartáshoz, és más egyéb opciókhoz is. A look-nak van egy alap adatbázis fájlja, ahova felvesz, és visszaad néhány beállítást; ez eléggé nyilvánvaló, de ez kicsit furcsán hajtja végre azt, amit te szertnél.

A "Style" beállítás megtalálható az fvwm és AfterStep adatbázis fájlában is . Néhány elem listába tehető így:


Style   "WM_CLASS"      {vessző választja el a lista opciókat}

A "WM_CLASS" értékről az Ident modul használatával tanulhatsz az AfterStep-ben. Ethan Fischer (allanon@crystaltokyo.com) a következő értékeket ajánlotta a változtatható opciókhoz:


Általában ezeket az opciókat az "on" és az "off" kulcsszavak együttes felhasználásával megadni (például "Title" és "NoTitle").  Ezzel adja meg az általános stílust (like the "*" style), ami felülírja az előző stílust.  Például:

        Style "*" NoButton 1, BorderWidth 2
        Style "xterm" Button 1, NoHandles

ami el fogja tüntetni a baloldali gombot a fejlécről az xtermet futtató ablakokban. Ez ki fogja kapcsolni a méretezés alkalmazást az xterm ablakban. 2 pixeles határt fog adni az xterm-es ablaknak - a BorderWidth funkció csak a NoHandles (ez bent van az egyik manpage-ben) be van kapcsolva, ilyenkor minden másik ablak normal 1-pixel határú lesz.

A következőkben felsoroltuk azokat az opciókat, amelyeket te is megváltoztathatsz. Csoportonként az alapértelmezett az első.

Icon {icon.xpm}
NoIcon
  Meghatározza az ikonhoz használt képet (pixmap), ha az alkalmazás nem deklarálja azt.  NoIcon  ezt kapcsolja ki.

Title
NoTitle
Az ablaknak ad egy fejlécet. A NoTitle törli azt.

IconTitle
NoIconTitle
  Ikonokat nevükkel jeleníti meg. A NoIconTitle ezt kapcsolja ki.

Handles
NoHandles
  Ha az ablakhoz rendelsz egy átméretezés alkalmazást, akkor meghívja a "lowbar" (menü) alkalmazást. A NoHandles ezt kapcsolja ki.

Button {gomb}
NoButton
  A fejléchez adja hozzá a gombot. Ez nem fog megjelenni akkor, ha a Motif WM számára ez ismeretlen, vagy nincs ikon beállítva ehhez a look fájlban. A NoButton törli azt a gombot.

WindowListHit
WindowListSkip
  Felsorolja az ablakot egy ablak listában.  WindowListSkip ezt az ablakot törli a listából.

CirculateHit
CirculateSkip
  Az ablakok közötti lapozást (amit a "warping" (sorban történő váltás ha jól sejtem*) vagy az alt-tab hív meg) állítja meg ennél az ablaknál.  CirculateSkip ezt kapcsolja ki ennél az ablaknál.

StartNormal
StartIconic
  A program indítása normál ablakkal történik.  StartIconic indítás ikonméretben indítja a programot.

StaysPut
StaysOnTop
StaysOnBack
  Nem tartja az ablakot speciális helyzetben a többihez képest. A StaysOnTop minden alkalmazás fölé teszi. A StaysOnBack az ablakot minden alkalmazás mögé teszi.

StartsAnywhere
StartsOnDesk {asztal}
  A programot az aktuális nézetben indítja el.  StartsOnDesk által megadott (szám) ablakban fog megjelenni a program.

Color {előtér} {háttér}
ForeColor {szín}
BackColor {szín}
  Együtt változtatja meg az előtér (szöveg) színét, és a háttér színét az ablakban. A ForeColor csak az előtér színét, a BackColor csak a háttér színét változtatja meg.

NoFocus
  Ebbe az ablakba nem teszi a fókuszt.

Slippery, Sticky
  Ez az ablak emlékezni fog arra, hogy a felhasználó amíg nem mozdította el addig hol helyezkedett el. A Sticky az ablakot abba a nézetbe fogja mozgatni, ami aktuálisan látható.

BorderWidth {szélesség}
  Ha a NoHandles be volt állítva, az ablak keret határát változtatja meg. Csak akkor, ha keret X határ és nem speciális AS határ (nem fejléc vagy menü).

HandleWidth {szélesség}
  Beállítja a menü szélességét.


4.14 Mi az a base.{yourbpp}bpp fájl?

A "base" fájlok definiálják a kép fájlok elérési útját és a bit-per-pixel X Színmélység beállításait. A színek száma az X számára az egyidőben megjeleníthető legnagyobb bit per pixel értéket adja meg, amit a grafikus eszköz, és az X-ed konfigurációja határoz meg. A base.{yourbpp}.bpp fájl, automatikusan kiválasztja az AfterStep által indításkor használt ikonokat, attól függően, hogy mit tartalmaz az X konfigurációja. További információkért a Színmélységről olvasd el az X dokumentációját, ami részletesen tartalmazza ezt..

A base fájlok ezen kívül definiálják még a méretét és a nyújtását is a képernyő(i)dnek.

4.15 Hogyan tudom az alkalmazásokat más helyre ikonizálni (minimalizálni)?

Akkor amikor az alkalmazást minimalizáljuk, az ikon egy előre megadható helyen fog megjelenni a képernyőn. Ez az ikon doboz. Azokban a verziókban amik a .steprc fájlt használják, ez ebben a fájlban volt meghatározva. A későbbi verziókban az ikon dobozt a look fájlban találjuk meg. (Természetesen, ha look fájlt váltasz az ikon doboz is változni fog!) Meg tudod határozni azt a helyet, hogy hol szeretnéd, ha az ikonok megjelennének, ehhez az alap X geometriát kell használnod.

4.16 Elvesztem az ikonjaimat, vagy nem követnek engem asztalváltáskor.

Ezek habár eltérő dolgok, többször találkozhatunk ezzekkel a kérdésekkel. Az Ikonok magatartását a feel fájlban állíthatjuk be. A StickyIcons biztosítja azt, hogy a programok ikonjai kövessék a felhasználót akkor amikor átlép az egyik asztalról egy másikra. StubbornIcons ikonizálja az alkalmazást az eredeti helyén. Csinálj egy másolatot a feel fájlról, és játsz el azzal, addig amíg azt nem látod amit szeretnél.

4.17 Hirtelen, néhány ablak legfelülre került. Miért?

Alapértelmezésben dupla kattintás (a későbbi verziókban), vagy hármas kattintás (a korai verziókban) az ablak fejlécére azt eredményezte, hogy az ablak mindig legfelül maradt. Még egy Dupla/Tripla kattintás pedig megszüntette ezt. Ha ezt a beállítást törölni szeretnéd, akkor keresd meg azt a sort a feel fájlodban ami így néz ki (Ez az egyik ebből):
PutOnTop        "TripleClick"
és a comment-el (#) vedd ki azt.

Ezzel általában akkor találkozunk, ha valamit véletlenül változtatunk meg a feel fájlban. Valószínűleg, más feel fájlok másként definiálják ezeket a funkciókat. Tehát például először beállíthatjuk azt, hogy az ablak automatikusan előtérbe jöjjön akkor amikor az egeret fölé húzzuk, addíg a másik esetben rá kell kattintani a fejlécre és az ablakot így hívhatjuk felülre. Több feel fájlt találhatsz a rendszeren, ezekből kivehetsz ötleteket a testreszabás elvégzéséhez.

4.18 Tudok készíteni, vagy telepíteni "theme"-t az AfterStep-hez?

Egy új beállító szkript készít (theme=téma) témákat. Ez még csak a fejlesztés szakaszában van, de néhányan már sikerrel használták. A szkript Doug Alcorn-tól (alcornd@earthlink.net) származik, és ezen a lapon található meg, http://home.earthlink.net/~alcornd/ valamint az AfterStep FTP oldalon, a /themes alatt.

4.19 Valamit akarok csinálni {bizonyos X-es alkalmazással}. Hogyan tehetem meg ezt?

Ez egy általános kérdés, a válasz is általános, mindig ugyanaz: olvasd el az idetartozó man lapokat és a README fájlokat. Azt mondják, hogy néhány alkalmazáshoz szükséges az AfterStep használata. Néhány (nem mind!) amelyek ezek közül használnak más alkalmazásokat, részeket (például modulokat) is. Ha ez téged nagyon zavar, vagy más problémád van az AfterStep-el, és elovastál mindent a témában (tényleg mindent!), a kérdésedet akkor tedd dst es elemet nem tudod használni ezen kívül (vagy valami ilyen értelme van az utolsó mondatnak).

Előző Következő Tartalomjegyzék