Az 1.4.4 teljes beállításait a felhasználó home könyvtárában tárolja. Más szavakkal neked mindent be kell másolnod az
könyvtár tartalmát a home könyvtárad{AfterStepPath}/GNUstep/Library/AfterStep/{AfterStepPath}=(RedHatnál /usr/share/AfterStep)
könyvtárába.~/GNUstep/Library/AfterStep/
Néhány dolog változott a könyvtárszerkezetben az 1.4.0 és az 1.4.4 verzióban. Ezek változásoknak teljes áttekintése meghaladja a dokumentum terjedelmét, de felhívjuk néhány közös hibára a figyelmet a későbbiekben. További segítséget az 1.4.4 beállításához, a http://www.via.ayuda.com/~smw/afterstep/configs/index.html vagy a http://www.music-satellite.de/spearhead/ honlapokon találsz.
Nagyon fontos, hogy a ~/G/L/A/ könyvtárak szerkezete nem azonos az 1.4.0 és a 1.4.4 verziókban. Csak akkor másold át a teljes {AS telepítés}/G/L/A könyvtárat, a saját (későbbiekben a kettőt rendesen keverni fogom; saját=home) könyvtárba, ha az 1.4.0-ás verzióról frissítettél 1.4.4-ás verzióra.
A ~/GNUstep/Library/AfterStep elhelyezése, bevallottan némileg szerencsétlen, mert továbbra is legkevesebb két másolatra van szükség ebből az AfterStep-es rendszeren. Az 1.4.5-ös verzió volt az, ahol csak a változtatandó fájlokat kellett átrakni a te saját könyvtáradba; minden más amit használni fog az alap telepítés az a /usr/share/afterstep vagy a /usr/local/share/afterstep könyvtárban marad (ez az elhelyezés módosulhat változatonként; ez utolsó 1.5-ös verzió alapértelmezése). Ennek ellenére, található néhány kisebb eltérés az egyes verziókban. Ha frissítesz, akkor várhatóan lesznek emiatt gonjaid, első próbálkozásként a tarsd meg a ~/G/L/A/ könyvtárad (úgy értem mentsd el*) és úgy indítsd el az AfterStep-et. Ha ezt hibák kísérik, akkor valamit meg kell változtatni a konfigurációs fájlaidban. Azt nem lehet tudni előre, hogy mit, de ez az indítási hibaüzenetekből ki fog derülni.
Ha az 1.4.0-ás vagy későbbi változatról váltasz, törölnöd kell a régi könyvtárszerkezetet a ~/GNUstep/Library/AfterStep könyvtárból. Az 1.4.4 verzió megmutatja a "konfigurálható" és a "nem-konfigurálható" részeket, és azokat a részeket elmozdítja. Ezt nézd az előző kérdésben.
Kissebb változtatások vannak az egyes verziók között; ez főleg igaz az 1.4.4-es és 1.4.5.3-as verziók közötti váltásra. Néhány esetben, valamelyik modul változásakor annak konfigurációs fájlai nem változtatták meg a Wharf stílusát. Néhány esetben kétségtelenül nehezen megmagyarázható problémák jelennek meg frissítés után. Ha frissítés után hirtelen problémák jelentkeznek, néhány modul nem működik, próbáld lecserélni a saját konfigurációdat az alapértelmezettel. Ha az működik, akkor szerkeszd át azt az előző változatnak megfelelő részeken.
Megjegyzendő, hogy a látvány és érzés beállításainak szintaktikája tovább változott az 1.5-ös verzióban. Ezen változások némelyikének eredménye a jellegzetességek változását jelentette, vagy (gyakrabban) előrelépés a hatékonyság vagy a programok futtathatósága felé. Ezek a változások természetesen, csalódottságot is okozhatnak; de mielőtt megkérdeznéd, "Mi történt?" próbáld megkeresni mi a probléma a ~/GNUstep/Library/AfterStep könyvtáradban, és indítsd újra. Ha megoldódik a probléma, próbld testreszabni az új verziót, a régi testreszabás elemeit felhasználva modellként. Ha szerencsés vagy, akkor a régi konfigurációs fájlokat ismét használhatod az újak helyett.
akkor a ~/G/L/A/start könyvtárba a következő fájlt kell tenned:xiterm (kép)
A fájlnak csak a következő egyetlen sort kell tartalmaznia:xiterm\ (kép)
(természetesen, más egyéb opciót is be lehet írni a megfelelő helyre).xiterm -pixmap [a_kép.xpm_elérési_útja (zárójelek nélkül)] &
Alapesetben a startmenü elemeinek felsorolási sorrendje a fordításkor dől el. Ez általában ABC sorrendet, vagy időrendi sorrendet jelent (a fájl készítésének dátuma). Más módon nem lehet hibák nélkül sorrendbe rendezni a menüpontokat. Az 1.5-östől van lehetőség a menük új módon történő rendezésére.
Az 1.5-ös verzió menüje számok segítségével is rangsorolható. Például ha van három fájlod, amiket sorrendbe szeretnél tenni, ezek "a", "b", és "c". Ezeket rangsorolni tudod számok segítségével is a következő elnevezéssel: "0_c", "1_b", és "2_c".
Tudsz speciális nevet adni a futtatandó programnak a startmenüben, annak indítófájlától eltérő nével. Például a fájl neve 8_xitermtransparent a 8. fájl a startmenüben. Ha a megfelelő fájl neve a következő, akkor "X terminal ~transparent" lesz a fájl neve a startmenüben:
(Fontos, hogy csak az "&" jel után szabad új sornak kezdődni a fájlban, mert a parancs résznek egy sorban kell lennie!) Ebben az esetben a xiterm ablak fog megjelenni a megjelölt háttérrel, és ez lesz az legfelső ablak az AfterStep aktuális asztalon; ezzel az "átátszó" xterm-hez hasonló megjelenítést lehet elérni. További az átlátszó xterm-rőlszóló információkért, nézd meg az as-apps részt.Exec "X terminal ~transparent" exec xiterm -pixmap ~/GNUstep/Library/AfterStep/non-configurable/0_background -sl 500 -vb & MiniPixmap "mini-app.xpm"
A felsorolást a startmenüben mindig a könyvtárak kezdik (amik azonosak a már említett könyvtárakkal). A könyvtárak is ugyanúgy mint a fájlok önmagukat rangsorolják valamilyen séma szerint , előfordulhat, hogy a mechanizmus ami a neve a belső könyvtárak elnevezését meghatározza, más mint a könyvtár neve.
Az 1.4.5-ös verziótól, szintén be tud olvasni új startmenüt a konfigurációdból az X újraindítása nélkül. A startmenüben, a "Desktop" (1.5 vagy későbbi) alatt, vagy a "Quit" (< 1.5), a modulokban, tartalmazza az "update startmenu" (a startmenü frissítése) menüpontot. Válaszd ezeket, ha az új startmenüt ki akarod próbálni.
Azok akik Red Hat Linux 5.1-et használnak találkozhatnak egy másik problémával is akkor amikor frissítenek: minden változás elveszik kilépés után. Ez azért van, mert a Red Hat módosította az AfterStep indítását. Az 5.1-es RedHat AfterStep-je m4-es alkalmazást használ, amik újraírják a ~/GNUstep/Library/AfterStep/start könyvtárat minden AfterStep indításnál (Nálam ez érdekes módon a RedHat~/GNUstep/Library/AfterStep/redhat könyvtár, ennek módosításáról az általam irogatott részben olvashatsz). Ezt a részt szerkesztve, kivettem ezt a pontot (Andrew), amiről nem tudom, hogy a Red Hat miért használt. Nem tudtam rájönni miért van erre szükség. Ha nem akarod azt, hogy ez a továbbiakban is így maradjon, akkor töröld az RPM-et, és telepítsd a hivatalos verziót. David Mihm (davemann@ionet.net), szerint az m4-es alkalmazás megváltoztatása a járható út:
Javasolható (Ian Hay által, ian.hay@sympatico.ca) az m4-es alkalmazás módosítása RedHat-ban, amiatt, hogy azzal az új felhasználók számára barátságosabbá tegyük azt: ez természetesen csak azokra az alkalmazásoknál igaz, amelyeket a későbbiekben raksz be a startmenübe. Matteo Lunardi (matteo.lunardi@usa.net) próbálkozott ezzel néhány verzióval ezelőtt. Az xinit-1.4.2.noarch.rpm csomagban, szerkesztette át az /etc/X11/xinit/Xclients fájlt:
echo "exec afterstep" >~/.xinitrc echo "exec afterstep" >~/.xsessions chmod 700 ~/.xsessions
Ebben az esetben megváltoztatta a marks ("#") jellel az "if"-es sorokat (nem azt amelyikben az áll, hogy:"if this works, we stop here"). Kétségkívül ezek azok amelyek a "mkdir" és a "wmconfig" szavakat tartalmazó sorok.
if [ -f $HOME/.wm_style ] ; then WMSTYLE=Cat $HOME/.wm_style case "$WMSTYLE" in Afterstep*|AfterStep*) # we have to start up afterstep if [ -x /usr/X11R6/bin/afterstep -a -f /usr/share/afterstep/wmconfig.conf ] ; then # if [ ! -d $HOME/GNUstep/Library/AfterStep ]; then mkdir -p $HOME/GNUstep/Library/AfterStep wmconfig --output=afterstep --directories \ /usr/share/afterstep/wmconfig.conf 2>/dev/null # fi env > "$HOME"/Xrootenv.0 # if this works, we stop here eval "exec /usr/X11R6/bin/afterstep" > "$HOME"/.AfterStep-errors 2>&1 fi
Másik lehetőség, Kai Puolamaki (Kai.Puolamaki@iki.fi) szerint az, hogy konfiguráljuk a wmconfig alkalmazást, ezzel a dolgot egyszerűbbé teendő. Ez a legjobb lehetőség arra, hogy a problémát megoldjuk. A Red Hat wmconfig alkalmazása a rendszer /etc/X11/wmconfig könyvtárát használja, de ez módosítható a felhasználók által a ~/.wmconfig segítségével. Akkor ha a "Mail" menüt akarjuk megváltoztatni, akkor két fájlt a mutt-ot és az elm-et kell készítenünk:
A "mutt" fájl az alábbiakat tartalmazza:
~/.wmconfig/mutt ~/.wmconfig/elm
Az "elm" fájl hasonlóan:
mutt name "Mutt" mutt description "Mutt email client" mutt group Mail mutt exec "xterm -e mutt &"
További információkat ezen műveletekről a wmconfig manpage segítségével tudhatsz meg. Ez az előnyösebb változtatás: mert ez biztosítja azt, hogy a változások megmaradjanak, ha ablak kezelőt váltasz.
elm name "Elm" elm description "Elm email client" elm group Mail elm exec "xterm -e elm &"
Nézzük meg mit kell csinálni a look fájlal a következő példán keresztül:
Ezzel a elkészítettük a look funkciókat, ezután a fejléc gombok funkcióit kell definiálni a feel fájlban. A következőkre van szükség a feel fájlban (részlet a feel.DEFAULT fájlból az 1.4.5.55N6-os verzióból):
Az első oszlopban definiáljuk a végrehajtást kíváltó eseményt; tehát a "Mouse 1" az "első egérgomb lenyomása". A második oszlop definiálja azt, hogy milyen effekt történjen: a mi listánkban mind az öt gombot definiáltuk (TitleButton 1, TitleButton 2, TitleButton 3, TitleButton 4, és TitleButton 6) a look fájlban. Fontos, hogy minden gombhoz meg van határozva a végrehajtandó feladat, nincs olyan eset amikor a Fejlécgomb lenyomására nem történik semmi. A harmadik oszlop határozza meg azt, hogy a művelet eredménye mikor hajtódjon végre. Esetünkben ennek "Any" az értéke (itt csak any érték van a Fejlécben); speciális módosításokat is megdhatunk (pl. "C" a "Control" gombhoz). Az utolsó oszlop határozza meg milyne funkció hajtódjon végre a gomb lenyomására. Tehát az utolsó sorban azt definiáltuk, hogy ha például a harmadik egérgombbal rákattintunk a legbelső gombra a jobb oldalról, akkor ezzel az ablak méretét maximalizálni fogjuk.
Mouse 1 1 A ChangeWindowUp Mouse 2 1 A GetHelp Mouse 3 1 A ChangeWindowDown Mouse 1 2 A Delete Mouse 2 2 A Destroy Mouse 3 2 A Destroy Mouse 1 3 A PopUp "Window" Mouse 2 3 A WindowList 2 Mouse 3 3 A WindowList 2 Mouse 1 4 A Shade Mouse 2 4 A Stick Mouse 3 4 A Stick Mouse 1 6 A Iconify Mouse 2 6 A Maximize Mouse 3 6 A Maximize
Más funkciókat is definiálhatunk más-más feel fájlban, ilyenkor természetesen neked kell definiálnod a hozzá tartozó megfelelő look fájlt.
A második lehetőség az, hogy beállítottál valamilyen billentyűzetet más X ablak kezelőhöz, ami nem működik jól az általad telepített AfterStep alatt. Ebben az esetben a "feel" fájlt kell szerkesztened. Mielőtt belépnél a menj vissza az előző kérdéshez, és nézd meg az egér beállításokat. Megtetted? Rendben. Ezután a billenytűzet beállításához a következőket kell tenned. Amikor beléptél a fájlba ott kell legyen a következő billentyűzet-hívás:
Ez azt jelenti, hogy ha te megnyomod a "Control"-t (3. oszlop) és a bal kurzor gombot (1. oszlop) bárhol a képernyőn, az AfterStep egy asztalnyit fog gördíteni balra. Ha a "Ctrl-left" funkciót vissza akarod venni, mert néhány más X-es alkalmazás is használná ezt, akkor ki kell venned azt a feel fájlból.
Key Left A C Scroll -100 0
Ha nem akarsz használni gyorsbillentyűket, akkor az AfterStep-ben be kell állítani feel-ként a következőt: feel.ICCCM. Ehhez ki kell választanod a Desktop/Feels (1.5-ös verzió) vagy a Decorations/Feels (1.5 előtti verziókban) menüpontokat az indítómenüdben.
Azt modják, hogy az 1.5-ös verzió nem kompatibilis minden esetben.
"Valódi" AfterStep verziót tartalmaz a Red Hat Linux 5.1. Ez használta az m4-es konfigurációs alkalmazásokat, habár ebben nem található meg minden olyan beállítás, amire a Red Hat felhasználóknak szüksége lehet. Ha az AfterStep-et akarod konfigurálni Red Hat alatt, akkor meg kell kérdezned azt, hogy Red Hat-nál ez hogyan végezhető el, vagy el kell olvasnod az m4 dokumentációját, vagy mindekettőt. A Red Hat átalakítását a startmenü résznél is tárgyaljuk.
A "Style" beállítás megtalálható az fvwm és AfterStep adatbázis fájlában is . Néhány elem listába tehető így:
A "WM_CLASS" értékről az Ident modul használatával tanulhatsz az AfterStep-ben. Ethan Fischer (allanon@crystaltokyo.com) a következő értékeket ajánlotta a változtatható opciókhoz:
Style "WM_CLASS" {vessző választja el a lista opciókat}
Általában ezeket az opciókat az "on" és az "off" kulcsszavak együttes felhasználásával megadni (például "Title" és "NoTitle"). Ezzel adja meg az általános stílust (like the "*" style), ami felülírja az előző stílust. Például:Style "*" NoButton 1, BorderWidth 2
Style "xterm" Button 1, NoHandlesami el fogja tüntetni a baloldali gombot a fejlécről az xtermet futtató ablakokban. Ez ki fogja kapcsolni a méretezés alkalmazást az xterm ablakban. 2 pixeles határt fog adni az xterm-es ablaknak - a BorderWidth funkció csak a NoHandles (ez bent van az egyik manpage-ben) be van kapcsolva, ilyenkor minden másik ablak normal 1-pixel határú lesz.
A következőkben felsoroltuk azokat az opciókat, amelyeket te is megváltoztathatsz. Csoportonként az alapértelmezett az első.
Icon {icon.xpm}
NoIcon
Meghatározza az ikonhoz használt képet (pixmap), ha az alkalmazás nem deklarálja azt. NoIcon ezt kapcsolja ki.Title
NoTitle
Az ablaknak ad egy fejlécet. A NoTitle törli azt.IconTitle
NoIconTitle
Ikonokat nevükkel jeleníti meg. A NoIconTitle ezt kapcsolja ki.Handles
NoHandles
Ha az ablakhoz rendelsz egy átméretezés alkalmazást, akkor meghívja a "lowbar" (menü) alkalmazást. A NoHandles ezt kapcsolja ki.Button {gomb}
NoButton
A fejléchez adja hozzá a gombot. Ez nem fog megjelenni akkor, ha a Motif WM számára ez ismeretlen, vagy nincs ikon beállítva ehhez a look fájlban. A NoButton törli azt a gombot.WindowListHit
WindowListSkip
Felsorolja az ablakot egy ablak listában. WindowListSkip ezt az ablakot törli a listából.CirculateHit
CirculateSkip
Az ablakok közötti lapozást (amit a "warping" (sorban történő váltás ha jól sejtem*) vagy az alt-tab hív meg) állítja meg ennél az ablaknál. CirculateSkip ezt kapcsolja ki ennél az ablaknál.StartNormal
StartIconic
A program indítása normál ablakkal történik. StartIconic indítás ikonméretben indítja a programot.StaysPut
StaysOnTop
StaysOnBack
Nem tartja az ablakot speciális helyzetben a többihez képest. A StaysOnTop minden alkalmazás fölé teszi. A StaysOnBack az ablakot minden alkalmazás mögé teszi.StartsAnywhere
StartsOnDesk {asztal}
A programot az aktuális nézetben indítja el. StartsOnDesk által megadott (szám) ablakban fog megjelenni a program.Color {előtér} {háttér}
ForeColor {szín}
BackColor {szín}
Együtt változtatja meg az előtér (szöveg) színét, és a háttér színét az ablakban. A ForeColor csak az előtér színét, a BackColor csak a háttér színét változtatja meg.NoFocus
Ebbe az ablakba nem teszi a fókuszt.Slippery, Sticky
Ez az ablak emlékezni fog arra, hogy a felhasználó amíg nem mozdította el addig hol helyezkedett el. A Sticky az ablakot abba a nézetbe fogja mozgatni, ami aktuálisan látható.BorderWidth {szélesség}
Ha a NoHandles be volt állítva, az ablak keret határát változtatja meg. Csak akkor, ha keret X határ és nem speciális AS határ (nem fejléc vagy menü).HandleWidth {szélesség}
Beállítja a menü szélességét.
A base fájlok ezen kívül definiálják még a méretét és a nyújtását is a képernyő(i)dnek.
és a comment-el (#) vedd ki azt.PutOnTop "TripleClick"
Ezzel általában akkor találkozunk, ha valamit véletlenül változtatunk meg a feel fájlban. Valószínűleg, más feel fájlok másként definiálják ezeket a funkciókat. Tehát például először beállíthatjuk azt, hogy az ablak automatikusan előtérbe jöjjön akkor amikor az egeret fölé húzzuk, addíg a másik esetben rá kell kattintani a fejlécre és az ablakot így hívhatjuk felülre. Több feel fájlt találhatsz a rendszeren, ezekből kivehetsz ötleteket a testreszabás elvégzéséhez.