|
|
\begin{
környezet neve}
szöveg \end{
környezet
neve}
parancsokkal hozhatsz létre. Egy környezeten belül egy másik környezet
használható, a környezetek egymásba ágyazhatók. De mindig figyelj arra,
hogy a \begin
paranccsal megnyitott környezetet zárd is le, mert a
LaTeX nagyon összekeveredhet. Egymásba ágyazott környezeteknél vigyázz,
hogy először mindig a legutoljára megnyitott környezetet zárd le!
A következő oldalakon sorra tárgyaljuk a LaTeX környezeteit.
Az itemize
környezet ún. pontozott listát, az enumerate
pedig számozott
listát hoz létre. Mindkét környezet esetében a lista egyes elemeinek a
kezdetét az
\item
parancs jelzi. Mindkét környezetben megadhatsz egy opcionális paramétert
szögletes zárójelben az
\item
parancs után. Ha ezt teszed, akkor az elem előtti sorszám, pont,
kötőjel helyére a paraméterként megadott jel kerül. Az így megadott elem a
számozott listában nem számít bele a számozásba, amit a LaTeX
természetesen automatikusan végez.
A description
környezet is listák készítésére szolgál. A lista elemei előtt
azonban nem lesz jel vagy szám, hanem az első (néhány) szó kiemelten lesz
szedve. A kiemelt szavakat szögletes zárójelek között kell megadnod az
\item
parancs után. Ennek a környezetnek a segítségével készült ezen könyv
több táblázata is.
flushleft
,
flushright
és
center
környezetek. A sorok végét természetesen Te is meghatározhatod a
\\
paranccsal, ha ezt nem teszed meg, akkor a LaTeX automatikusan
állapítja meg a sortöréseket.
Előfordulhat, hogy a sorkiegyenlített szedés nem ad jó eredményt, ennek oka
leggyakrabban az, hogy a hasábok túl keskenyek, így nehéz megtalálni a
sortörések helyét, túl sok üres helyet kell rakni a szavak közé. Ekkor
legjobb balra zárt szöveget írni, hiszen elsősorban a szöveg olvashatósága
számít, és a balra zárt szövet ilyenkor jobb képet is ad. Néhány magyar
folyóiratban is találkozhatunk ezzel a módszerrel.
Kéthasábos szöveget írhatsz a twocolumn
kapcsoló megadásával a dokumentum
elején, a \documentclass
parancs után. Így az egész szöveg kéthasábos
lesz, gyakran erre is van szükség. Ha csak a dokumentum egy részét szeretnéd
többhasábosan írni, akkor a multicol
csomagot kell használnod.
quote
környezet jól használható idézetek, mondások, példák írásához.
Két ehhez hasonló környezet is létezik. Hosszabb idézetekhez használható jól
a quotation
,
mert ez az új bekezdéseket beljebb kezdi. A verse
környezet
versek idézéséhez kitűnő, ügyel a sortörésekre, és az igazításokra. Az egyes
verssorokat a \\
paranccsal zárd le, a verszakok között pedig hagyj ki egy
sort!
\begin{verbatim}
és \end{verbatim}
parancsok közé zárt szöveget a
LaTeX ,,szó szerint" formázza meg, úgy mintha azt egy írógépen írtad
volna, ugyanazokkal a sortörésekkel, és szóközökkel. Sőt, a szövegben
szereplő parancsokat sem hajtja végre, azok is a dokumentum részei lesznek.
Ez főleg programok
forráskódjának
írásakor hasznos. A szerző is ezt
a környezetet használta a példák kéziratbeli szövegének (a jobb oldalnak) a
formázásához.
Ha csak néhány szót szeretnénk ,,szó szerint" formázni, akkor használhatjuk a
\verb+
szöveg+
parancsot. A LaTeX a szöveg-et szó szerint fogja megformázni. Az
itt szereplő +
karakter csak egy példa, ehelyett bármilyen jelet
használhatunk határolójelként, kivéve a betűket, a szóköz karaktert és *
karaktert. Lássunk néhány példát.
A verbatim
környezetnek is, és a \verb
parancsnak is van csillagos
változatata (a parancs, illetve a környezet neve után egy csillagot írunk).
Ezek abban különböznek az eredetitől, hogy a szó szerint formázott szövegben
szereplő szóközöket a LaTeX kiemeli, jól láthatóvá teszi.
A tabular
környezettel egyszerűen és gyorsan hozhatsz létre csodálatos
táblázatokat. A táblázat megformázásához szükséges adatokat a környezet
kezdetén kell megadnod.
\begin{tabular}[
függőleges pozíció]{
oszlopok formája}
A függőleges pozíció azt adja meg, hogy egy soron belül a szöveg
hogyan legyen igazítva. Az alapértelmezés a középre igazítás, ezt
bírálhatjuk felül. A 't
' betű felülre, a `b
' pedig alulra igazítást jelent.
Az oszlopok formája paraméternek
több szerepe is van, a legfontosabb, hogy
itt adhatod meg az oszlopok számát. Ez a paraméter valójában több elem
felsorolása egymás után, ezek az elemek a következők lehetnek:
l
- Egy balra igazított oszlopot jelöl. Az oszlop minden egyes eleme
az oszlopon belül balra lesz igazítva.
r
- Egy jobbra igazított oszlopot jelöl.
c
- Egy középre igazított oszlopot jelöl.
|
- Függőleges vonal. A példákat megfigyelve azonnal megérted,
hogyan is működik.
@{
szöveg}
- A táblázat minden sorában az adott két
oszlop közé beszúrja a szöveg-et. A tabular
oszlopainak
szélességét a LaTeX automatikusan állapítja meg. Az egyes oszlopok között
persze helyet is hagy ki. A @{...}
parancs ezt a helyet írja felül,
az alapértelmezés szerinti helykihagyás helyett szöveg-et írja ide.
p{
szélesség}
- Ezt az elemet akkor használhatod, ha a
táblázat egy oszlopába hosszabb szöveget akarsz írni, és szeretnéd, ha a
LaTeX állapítaná meg a sortöréseket. A paraméter az oszlop szélességét
adja meg. Figyeld meg a példákat!
*{
szám}{
oszlopok}
- Ha táblázatod több azonos
típusú oszlopból áll, akkor az oszlopok formája paraméter
megadásakor ugyanazt a szöveget kellene sokszor leírnod, és ez esetenként
nagyon hosszú is lehet. Ezen segít ez a parancs. Az oszlopok
oszlopmegadást (ez természetesen az itt felsorolt elemeket tartalmazhatja,
akár a *
elemet is) szám-szor használja fel a LaTeX, azaz úgy
értelmezi, mintha oszlopok-at szám-szor írtad volna le
egymás után.
A táblázat egyes sorait a \\
paranccsal, a sorok egyes elemeit a '&
'
jellel válaszd el egymástól!
\hline
paranccsal húzhatsz, a vonal hossza egyenlő a táblázat teljes szélességével. A parancsot értelemszerűen két sor közé kell írnod. Ha nem a táblázat teljes szélességében akarsz vonalat húzni, csak bizonyos oszlopok között, akkor használd a
\cline{
i-j}
parancsot! Ez csak az i. oszloptól a j. oszlopig húz vonalat.
Ha függőleges vonalat szeretnél, de nem a táblázat teljes magasságában, csak
néhány sorban, akkor a kérdéses sorban, a két oszlop között használd a
\vline
parancsot!
Ha több oszlopot össze akarsz vonni egy oszlopba, akkor a
\multicolumn{
oszlopok}{
pozíció}{
szöveg}
parancs a megoldás. A következő oszlopok számú oszlopot vonja össze
egy oszlopba. Ez az új oszlop vízszintesen pozíció szerint lesz
igazítva. Az 'l
' balra, az 'r
' jobbra, a 'c
' pedig középre igazítást
jelöl. A szöveg pedig természetesen az összevont oszlopokba írandó
szöveget jelenti.
A LaTeX nem tudja a számokat helyiérték szerint igazítani alapból, de a
@{...}
parancs megoldja ezt a feladatot. Hozz létre egy jobbra igazított
oszlopot az egészrésznek, egy balra igazított oszlopot a törtrésznek, a
közöttük lévő helyet pedig cseréld ki a tizedesvesszőre! Természetesen
ekkor tizedesvessző helyett &
karaktert kell írnod.
A következő táblázat arra példa, hogyan írhatunk táblázatokba hosszabb szöveget, automatikus sortörésekkel.
Erő: | 17 | Az erő képesség azt határozza meg, hogy a karakter fizikálisan mennyire erős. |
Á.k.: | 12 | A magasabb állóképességű karakter több sérülést bír ki, és ellenállóbb a fájdalommal szemben |
Gy.: | 13 | Meghatározza, hogy a karakter milyen gyorsan reagál az őt ért hatásokra |
Íme végül az előbbi táblázatot előállító forrásszöveg.
\begin{tabular}{|lr|p{3.5cm}|} \hline Erő: & 17 & Az erő képesség azt határozza meg, hogy a karakter fizikálisan mennyire erős.\\\hline Á.k.: & 12 & A magasabb állóképességű karakter több sérülést bír ki, és ellenállóbb a fájdalommal szemben\\\hline Gy.: & 13 & Meghatározza, hogy a karakter milyen gyorsan reagál az őt ért hatásokra\\ \hline \end{tabular}
flu@ludens.elte.hu |