Hálózati kislexikon

[O]

oktet
Az Internettel kapcsolatos szövegösszefüggésben az oktet pontosan nyolc bitet tartalmazó adatot jelent. A személyi számítógépekkel kapcsolatban ez az adatstruktúra egy byte. Azonban léteznek olyan számítógépek, amelyekben a legkisebb adategység (a byte) nem nyolc, hanem mondjuk 12 bitbõl áll. A félreértések elkerülése érdekében ezért a nyolc bitet oktetnek nevezik.

Open Systems Interconnection (OSI)
Angol kifejezés, jelentése: nyílt rendszerek összekapcsolása.
Az ISO Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kidolgozott referenciamodellt (ISO OSI hivatkozási modell, röviden: OSI modell) értik alatta, amely a különbözõ nyílt hálózatok, rendszerek összekapcsolására vonatkozik (olyan rendszerek, amelyek nyitottak más rendszerekkel való kommunikációra). Az OSI modell az "oszd meg és uralkodj" elvet alkalmazza. A modell szerint a hálózatot legjobban úgy lehet megvalósítani, hogy azt a feladatok szerint egymástól független különbözõ rétegekre osztjuk, ahol aztán az egyes rétegek egymással kommunikálnak. A modell hét réteget különböztet meg. Ezek a rétegek aztán a rájuk vonatkozó protokollok szerint végzik a feladatukat.

Az OSI modell az Internet felépítését, architektúráját nem adja vissza teljes mértékben, ugyanis az az ARPANET fejlesztõinek a munkáját tükrözi. A különbség az ARPANET és az OSI munkatársai közötti kisebb-nagyobb nézeteltérésekben kereshetõ, illetve abban a tényben, hogy a kidolgozás idõpontjában (1980 körül), az OSI (illetve senki) nem gondolta volna, hogy az ARPANET internet architektúrája annyira elterjed, hogy az lesz a meghatározó az Internet fejlõdésében.

Az OSI modell a hálózatot mintegy réteges tortát képzeli el. Ennek a tortának hét rétege van. Szakszerûen azt mondanánk, hogy protokoll-veremrõl van szó. Minden rétegnek megvan a maga protokoll-készlete, amelyek a réteg feladatát hivatottak szabályozni. Az egyes rétegek egymással csak logikai kapcsolatban állnak, fizikailag mindig az alattuk lévõ réteggel kommunikálnak. A két hálózat tényleges fizikai kapcsolatát csak a fizikai réteg adja. Az alsó négy réteg azzal foglalkozik, hogy hogyan kell egy üzenetet a hálózat két pontja között továbbítani. Ezek:

A következõ három réteg a felhasználók számára biztosít szolgáltatásokat. A három réteget együtt felsõ rétegeknek nevezik.

A fentiek fényében foglaljuk össze, hogy hogyan mûködik egy ilyen hálózat ! A küldõ számítógépen egy alkalmazói program adatot küld a protokoll-vermen. A megjelenítési réteg az adatokat tömöríti, esetleg titkosítja, majd tovább adja a szállítási rétegnek, amely a megfelelõ méretû csomagokra bontja az üzenetet. Minden csomag információt tartalmaz arra nézve, hogy hová kell küldeni. A csomagok lejjebb kerülnek a hálózati réteghez, amely meghatározza az útvonalat, majd az adatkapcsolati és a fizikai réteg segítségével kiadja azokat a hálózatra. A célállomáson a folyamat fordítottja történik: az adatokat a vevõ oldal fizikai és adatkapcsolati rétegén keresztül a hálózati réteg fogadja. A szállítási réteg a csomagokat megfelelõ sorrendben összeállítja, a megjelenítési réteg pedig dekódolja az alkalmazási réteghez forduló programok számára. Egy ilyen kommunikációt úgy lehet elképzelni, hogy az adatok az egyik oldalon a protokoll-verem aljára (fizikai réteg) kerülnek, ott kijutnak a hálózatra, majd a másik oldalon a fizikai rétegen keresztõl bejutnak a protokoll-verembe, és fel egészen az alkalmazói programokhoz. Mindebbõl a felhasználó nem vesz észre semmit, õ ezt úgy látja, hogy az adó oldal alkalmazási rétege kommunikál a vevõ oldal alkalmazási rétegével.

optikai kábel (üvegszál)
Az optikai kábel nem más, mint egy nagyon tiszta kvarcüvegbõl vagy mûanyagból igen vékonyra kihúzott szál, amelyet egy külsõ védõburok vesz körül. A szálban nagyon gyorsan lehet fényimpulzusokat továbbítani. Ezt úgy valósítják meg, hogy az üvegszál egyik végén egy erre a célra szolgáló eszközzel (LED dióda) bevilágítanak, és fényt a szál másik végen egy ugyanilyen eszközzel érzékelik. A világítás intenzitását változtatva a továbbított jelek megkülönböztethetõk. A fény az üvegszálban sorozatos fénytörésekkel terjed, és mindvégig a szálon belül marad. Az optikai szál átmérõje sokkal kisebb a hagyományos kábelekénél, ezért több szálat kötegekbe kötnek, és így több kapcsolatot építenek ki egyszerre. Ma már a telefonközpontok összekötésére is ilyen kábeleket használnak. Mivel az üvegszál fényimpulzusokat továbbít, a zavaró elektromos hatásoknak kitûnõen ellenáll. Ugyanakkor ez a kábeltípus a legdrágább a három leggyakrabban használt hálózati kábel közül.

OSI
Angol mozaikszó, az Open Systems Interconnection kifejezés rövidítése.



Vissza a Mutatóhoz