Hálózati kislexikon

[S]

search engine
Angol szó, jelentése: keresôgép.
Serial Line Interface Protocol (SLIP)
Angol kifejezés, jelentése: soros vonali interface protokoll.
A kapcsolt vonali Internet elérést megvalósító protokollok egyike. Ha a SLIP segítségével egy nagysebességû modemmel felszerelt számítógép a telefonvonalon keresztül egy Internetre kapcsolt gazdagépre csatlkozik, akkor az Internetrõl úgy látszik, mintha a modemes gép is a gazdagép helyi hálózatára lenne csatlakozva. Így létrejön egy ideiglenes, de közvetlen Internet kapcsolat. Ekkor a kapcsolt vonali szolgáltatást igénybe vevõ számítógép is IP-címet kap, és nem csak egyszerû terminálként üzemelhet, hanem a kapcsolat idejére gazdagéppé válik. Ennek eredményeképpen ez a számítógép is futtathat kliens alkalmazásokat (például levelezõprogramokat).
Vesd össze: Point to Point Protocol.

SMTP
Angol mozaikszó a Simple Mail Transfer Protocol (egyszerû levéltovábítási protokoll) szavak kezdõbetûibõl.
Az SMTP az ARPANET által kidolgozott és használt, alkalmazást leíró protokoll, amely a hálózaton az elektronikus levelek továbbításának mikéntjét definiálja.
Ez a honlap egy példán keresztül szemlélteti az SMTP mûködését.

SMTP kiszolgáló
Az SMTP protokoll alapján mûködõ, SMTP szolgáltatást ellátó kiszolgáló neve, ami lehet program vagy számítógép is.

socket
Angol szó, jelentése: foglalat.
A socket lényegében egy absztrakció, amit a Berkeley BSD unix vezetett be. Ennek segítségével egy alkalmazói program egyszerûen hozzáférhet a TCP/IP protokollokhoz. A socket lényegében egy IP-címbõl, ami egy gazdagépet, és egy úgynevezett portcímbõl áll, ami egy alkalmazást azonosít az adott gazdagépen. Ezzel a két adattal az Interneten egyértelmûen azonosíthatóak az alkalmazások.

sodort érpár
A névben két, külön-külön szigetelt rézdrót rejlik, amelyeket csavarszerûen tekercselnek egymáshoz. Azért így, hogy a zavaró hatásokat kiszûrjék. Ez a legolcsóbb, a legegyszerûbb csatlakozású hálózati kábeltípus. Ilyet használnak a telefonok bekötésénél is.

stopbit
Az adatbiteket határoló, azokat elválasztó bit, amely tényleges adatot nem hordoz, csupán a kommunikáló felekkel közli, hogy hol végzõdik az adatbitek egy csoportja, és hol kezdõdik a következõ (általában 1 vagy 2 stopbitet használnak). Soros vonali kapcsolat esetén a stopbitek és az adatbitek számát az adatátvitel sebessége határozza meg. Nyilván minél több az adatbit, és kevesebb a stopbit, annál gyorsabb az átvitel. Ez fordítva is igaz.

számítógép-hálózat
A számítógépes hálózatoknak több fajtája létezik, amelyeket többféleképpen lehet csoportosítani. A legelterjedtebb a hálózat kiterjedése szerinti osztályozás. Egy cég egy vagy több épületben lévõ gépeinek az összekapcsolása nem haladja meg a néhány kilométeres kategóriát, ugyanakkor a különbözõ cégek, bankok, oktatási intézmények közti kapcsolat megteremtése már száz kilométer feletti távolságokat jelent. Ennek eredményeképpen két fõ hálózati technológia alakult ki. Beszélhetünk helyi (Local Area Network), illetve nagy kiterjedésû távolsági (Wide Area Network) hálózatokról. A kettõ között a fizikai eszközök fejlõdésével egy harmadik forma, a városi hálózat (Metropolitan Area Network) alakult ki, ahol a helyi hálózatok esetében megszokottnál nagyobb, de mindenképpen 100 kilométernél kisebb távolságokról van szó. Az így csoportosított hálózatokra jellemzõ még az adatátvitel sebessége is. Általános megközelítésként igaz, hogy minél kiterjedtebb egy hálózat, annál lassabb az információ áramlása.

számítógép-hálózat szinkronizálása
A Föld tengely körüli forgásán alapuló standard idôskála a koordinált világidô (Universal Coordinated Time, UTC). Ezt 18 hónaponként korrigálják a nemzetközi atomidô (TAI) szerint. Az UTC idôt rádiójelek vagy mûholdas rendszerek segítségével terjesztik. Mivel költséges lenne minden számítógépbe vevôt építeni, néhányat kijelölnek, mint elsôdleges szervert, és ezeken keresztül szinkronizálnak számos másodlagos szervert és klienst.

szerver
Angol szó, jelentése: kiszolgáló.

szinkron átvitel
Szinkron átvitelrõl akkor beszélünk, ha az adatátvitel meghatározott ütemben történik. Ezt idõzítõ jel (szinkronjel) segítségével lehet elérni. Ilyenkor a kommunikáló gépek mindegyike az adott ritmusban adja, veszi, illetve értelmezi az adatokat. Ha a két gépnek nincs küldendõ adata, a byte-ok küldése akkor sem áll le: olyan adatot (szinkronkarakter) küldenek egymásnak, amellyel a szinkront tartják fent (ebben különbözik a szinkron az aszinkron átviteltõl). A vevõ oldal veszi a szinkronkaraktereket, de azokat nem továbbítja a processzorhoz, hanem mintegy lenyeli õket. A szinkronizáláshoz nyilván olyan byte-ot érdemes választani, amely az adatok közt nem fordulhat elõ. Éppen ezért nincs elõírás a szinkronkarakterre, az adó és a vevõ a kommunikáció kezdetén megegyeznek, hogy mit tekintenek szinkronkarakternek.


Vissza a Mutatóhoz