A Linux soha nem volt 16 bites, az első perctől fogva 32 bitesnek tervezte ,,szülőapja'' - Linus Torvalds. (Szülőanyjaként az Internetet szokták emlegetni.) Valódi többfeladatos működésű, egyidejűleg több felhasználót kiszolgálni képes operációs rendszer. Ezekből kifolyólag természetes számára, hogy a szokásos fájl- és nyomtatószerveri feladatokon kívül alkalmazáskiszolgálóként is működhet. (Hogy még mi mindenre lehet használni, a következő fejezetekből kiderül.)
A Linux (az egyéb PC-s Unix-okhoz hasonlóan) nem használja a BIOS-t, mert a BIOS rutinjai úgy vannak megírva, hogy csak azután adják vissza a vezérlést, miután az I/O művelet befejeződött.
A fájlrendszer maximális mérete 2 TB, a maximális fájlméret 2 GB (a hivatalos kernelek még nem tudnak ennél nagyobb fájlt kezelni, de már készült patch, ami 16 TB-os fájlméretet is tud kezelni).
16 processzort támogat Intel platformon. A Linux nem csak Intel platformon képes futni, van más architektúrára írott változata is (SPARC, 64 bites SPARC, Alpha, PowerPC, MIPS, stb.). Természetesen más architektúrán is támogatja több processzor használatát, és ki is használja az általuk nyújtott teljesítményt.
A rendszer minimális hardverigénye: 80386SX 16-os processzor, 1 MB RAM és floppymeghajtó - merevlemez nélkül! Természetesen ilyen konfiguráción éppen csak működik a rendszer. Szerverként történő felhasználáshoz - szerteágazó lehetőségei miatt - nehéz meghatározni a minimális konfigurációt, inkább egy példát említenék:
,,Ez a gép 15 Windows for WorkGroups 3.11 részére tartományvezérlő, innen futtatják a Microsoft Office-t, Matlab, Simulink és egyéb alkalmazásokat, POP3 segítségével leveleznek. Emellett további 30 felhasználó használja telnettel, e-mail szerver, Web-szerver és egy levelezési lista is üzemel a gépen. A gép konfigurációja: OPTI485SLC VLB alaplap, AMD486DX40 CPU, 16 MByte RAM, VLB-s IDE vezérlő.''[29]
Létezik Linux 3Com PalmPilot-ra is.
A nagy méretekre is egy példa: SGI 36 processzorral, 5 GB RAM-mal, és egy másik Sparc alapú Fujitsu AP 1000 nevű számítógép 128 processzorral.
Látható, hogy nagyon széles a skála, amin a Linux elfut, és nagyszerű teljesítményt produkál. Nincsen semmilyen korlátozás a felhasználók számát tekintve, tehát maximum a hardver határolhatja be a kiszolgált felhasználók számát. A hálózati protokollok közül támogatja például az IPv6-ot.
A feladatütemezője prioritásos ütemezést használ, így különböző prioritásokat rendelhetünk a futtatandó programjainkhoz. A kernelmodulok dinamikusan betölthetők és kivehetők a memóriából (ha engedélyezzük, akkor a kerneld >>kerneldémon<< automatikusan elintézi ezt).
A 2000. év problémája Linux alatt nem jelent gondot. Ugyanis, mint a legtöbb UNIX, a Linux is 1970. január 1-je óta számolja az időt másodpercekben. Ezt az értéket egy 4 bájtos, előjeles számban tárolja, ami csak 2038-ban fog túlcsordulni.
A 64 bites Merced processzorra való áttérésről azt nyilatkozta Linus Torvalds, utalva az Intel nyitására a Linux felé, hogy ,,[...] ma már nem hiszem, hogy a Merced komoly kérdés volna.''[32]
Linux szervert nagyon sok helyen használnak az Interneten és nagy cégeknél egyaránt. Csak felsorolásszerűen a cégnevek (bővebb leírás a cégekről ebben a fejezetben található):
Egy hálózatban a teljesítmény figyelése is nagyon fontos dolog. A Linux erre is nyújt lehetőséget. Egyetlen központi gépről figyelhetjük a felügyeletünkre bízott gépeket, legyen szó szerverről, vagy munkaállomásról. Akár azt is figyelhetjük, hogy az adott gépen éppen melyik megszakítás van használatban.