„Az út rejtett és
neve sincsen.
Egyedül az út vezet és célba fut."
/Lao-ce: Tao Te King/
Mik is tehát a hálózatok világában uralkodó trendek? Hogyan is alakul majd a jövô számítógépes távközlése?
Nem tudni, csak sejteni.
A számítástechnika világa roppant gyorsan változó világ. Egyes elôrejelzések alulbecslik a fejlôdést, tipikusan ez történt az Internet esetében, mások pedig túlbecslik, mint az ISDN esetében. Egyvalami azonban biztos. A feldolgozóberendezések, a memóriák és egyéb eszközök teljesítménye továbbra is exponenciálisan nô, így a ma még bonyolultnak vagy nehézkésnek tartott megoldások hamar könnyen implementálhatókká válhatnak. Egy technológia sikere tehát valószínûleg a szolgáltatásokon múlik, hisz ha valami túl drága, hamarosan úgyis olcsó lesz. Ez egy esetben nem mûködik: ha idôközben az adott szolgáltatást valami más technológia olcsóbban is produkálja. Például ahelyett, hogy kiépült volna az ISDN, mindenki modemeket kezdett vásárolni. Igaz ugyan, hogy ezek lassabbak, mint az ISDN, de jóval olcsóbbak is. Lehet, hogy a multimédia forgalom továbbítására nem az Internet lenne a legalkalmasabb, de mit lehet tenni, ha olcsó, mindenki számára elérhetô és erre használják? Lehet, hogy a WWW oldalon a videotelefon képe ugrál, szétesik és különben is bélyegnyi, de mûködik.
A teljes igazsághoz azért az is hozzátartozik, hogy az ISDN kiépült, elérhetô és egyre népszerûbb is, ám jelenleg még messze van eredeti célkitûzésétôl.
A LAN-ok fejlôdése meglehetôsen jól körvonalazott fejlôdési pályát jár be, melynek jellemzôje, hogy a kábelezést igyekszünk minél inkább újrahasznosítható módon kiépíteni és olyan technológiákat alkalmazni, melyekhez a régi kábelezés felhasználható. Így szinte mindenütt 100 Mbit/s sebességû UTP5 kábelekbôl épül csillagpontos hálózat. Ez aztán felhasználható Token Ring, Ethernet, Fast Ethernet, CDDI vagy ATM hálózat kiépítésére. Másik egyértelmû trend a LAN-ok nagysebességû gerinceinek kiépítése, mely már tipikusan üvegszálas. (Maguk között a munkaállomások között kevés az üvegszálas csatlakozóval rendelkezô a lézertechnológia ára miatt.) E gerinc fölött bridging és switching mûködik, fôként a konfiguráció egyszerûsége miatt, valamint azért, mert ez rugalmasabb, mint a routing. Hódít a VLAN, az egyszerû management miatt és mindenütt igen határozott trend a szegmentáció, az osztott közegek lassan fogyadoznak.
A WAN szolgáltatások egyértelmûen a minôség és a korlátozott forgalom felé mozdulnak el. A bérelt vonalak eltûnôben vannak, mert nem gazdaságosak, sokkal olcsóbb kezd lenni a Frame Relay, ráadásul intelligensebb is. A forgalom mennyiségét ellenôrizzük, így a szolgáltató is jobban méretezheti belsô erôforrásainak elosztását. Mindezek csúcsa az ATM, ahol nem csupán a forgalmat, de a minôséget is specifikálhatjuk.
Az ATM fejlesztése egyre inkább az ATM Forum kezébe csúszik át, ami dícséretes, lévén ezek a gyártók keresik a felhasználók kegyeit. Lassan körvonalazódni kezd a vállalati ATM hálózat képe, melyben a PNNI route-ol és amely számos helyen kapcsolódhat a nyilvános ATM hálózatra. A szolgáltatók mindegyike lázasan igyekszik kiépíteni saját ATM hálózatát, a szolgáltatók közötti interface is lassan-lassan, de letisztul. Ez ráadásul a Frame Relay és az SMDS együttmûködést is támogatja, attól függetlenül, hogy egyik, vagy mindkét szolgáltató ATM fölött nyújtja-e ezeket a szolgáltatásokat.
Más világ az Internet. Úgy tûnik, fordulóponthoz érkeztünk, valahol a jelenben, az IPv6 bevezetésével áll be lényeges változás az Internet fejlôdésében. A bevezetés a címtér kimerülése miatt két éven belül feltétlen meg fog kezdôdni és számos helyen az ezredfordulóra már minden bizonnyal IPv6 forgalom fog zajlani. Néhány év múlva, talán épp az ezredfordulóra érik majd be az IDRP és terjed majd el szélesebb körben a policy routing fejlettebb eszköze.
A hálózatok által nyújtott szolgáltatások alaposan megváltoztatják majd mindennapi életünket ez már közhely. Ennek azonban valódi jelei mutatkoznak, elsôsorban az Internet miatt, mert az a jelenlegi telefon infrastruktúra fölött elvihetô mindenkihez.
Az Internet alkalmazásai között már most felbukkant a telefonszolgáltatás, amibôl nagy polémia van az USA-ban. Az, hogy két felhasználó egymás között beszélgetésének csomagjait adja-veszi, természetes, azonban az, hogy hagyományos telefonról elérhetô, a helyi telefonközpontban elhelyezett Internet kapcsolat segítségével a távolsági telefonszolgáltatók megkerülésével nyújtson valaki beszédszolgáltatást, komoly aggodalmat váltott ki. Így ugyanis a felhasználónak nincs szüksége sem számítógépre, sem Internet elôfizetésre, csak egy telefonra és egy helyi hívásra és máris távolsági beszélgetést folytathat az Interneten. Ha a megoldás, amely jelen pillanatban az FCC elôtt van, teret nyer, a telekommunikációs piac pillanatok alatt teljesen átrendezôdhet. Az Internet-telefon olcsósága miatt nagyot fog zuhanni a hagyományos távolsági beszélgetések díja is, a telefontársaságok kénytelenek lesznek beszállni az Internetbe. (Többségük már meg is tette.) Mindez várhatóan az ATM elterjedése elôtt be fog következni és mind a vállalatokat, mind a köznépet érinteni fogja. Az Internet könnyed lépéssel a telefónia szintjére emelkedik majd és hamar le is hagyja azt. Ha valami, hát emiatt továbbra is exponenciális lesz a hálózat növekedése, legalábbis ami az amerikai forgalmat illeti.
Mindenképp történni fog valami a mobil IP és a multicast terén. Az elôbbiben meg fognak jelenni a telephelyen belüli mobil megoldások a DECT-re vagy infravörös érzékelôkre alapozva a telephelyen belüli mobiltelefonokhoz hasonlóan. Ha a telefónia eltûnik, a mobil IP állomás egy telefonos laptop lehet, mely minden funkcióját az IP segítségével végzi. A kialakított mobil IP hálózat talán még olcsóbb is lehet, mint mobiltelefon párjai. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a hatalmas értékû kiépült mobil infrastruktúra használaton kívül kerül, sokkal inkább azt, hogy olcsóbb lesz rajta keresztül az Internet használata is. A multicast ügyében néhány éven belül szabvány megjelenése várható. Minthogy az MBONE nagyon elterjedt, igen nehéz lesz abbahagyni. Semmi sem kényszerítheti ugyanis a felhasználókat arra, hogy használatát beszüntessék. Így a multicast fejlôdésének egyik elképzelhetô forgatókönyve szerint az MBONE-ban új routing protokollt vezetnénk be és az MBONE kiterjedésével, a multicast-képes szigetek „összeérésével" az MBONE beleolvad az unicast Internetbe, amivel együtt eltûnnek az alagutak. Az eddigi trendek ugyanis azt mutatják, hogy a kezdeti idôket leszámítva csak úgy változott meg valaha is valami az Internetben, hogy szépen fokozatosan elterjedt.
Az integrált szolgáltatású Internet elterjedése igen problémás. Míg a multicast forgalom könnyen áthatolt a unicast Internet fölötti alagutakban, a minôségi szolgáltatások ezt nem tehetik meg. Ugyan minden protokollt a fokozatos bevezetés igényével dolgoznak ki, ám van amikor ez jobban sikerül és van, amikor nem. Nehéz elképzelni például az ST fokozatos bevezetését. Bár az RSVP nem olyan okos, mint az ST, mégis azáltal, hogy képes együttmûködni a nem RSVP Internettel, komoly elônye van. Igaz ugyan, hogy ez az együttmûködés „jó ez a lúd, csak a torka véres" jellegû, hisz épp a QOS garanciák szûnnek meg. Ettôl függetlenül érdemes lehet az RSVP-t hálózatunk egy részén implementálni, hisz így is több garanciát kapunk, mintha nem tettük volna.
Az erôforrás lefoglalások fizetôs oldala pedig egészen érdekes kérdéseket vet fel. Az Internet szolgáltatól mindeddig általánydíjat kértek, nem a fogalom után számláztak. Integrált szolgáltatás nyújtása esetén azonban más módszereknek kell elôretörniük, ráadásul nem csupán az elôfizetô és a szolgáltató között, hanem a szolgáltatók egymás közötti elszámolásában is. Kérdés, hogy ez mennyire lesz drága és mennyire lesz érezhetô a minôségjavulás. Ez a szolgáltatás mellesleg inkább csak a nagyobb kapcsolódási sebességgel rendelkezô vállalatokat érintheti majd, egy 14.4kbit/s sebességû modem felett nem nagyon van értelme az erôforrás-lefoglalásnak.
Az Internet azonban garantált szolgáltatások nélkül is jól „viszi" a megnövekedett forgalmat, csupán egy kis túlméretezésre van szükség. (Bár úgysem tudunk „elég gyors" Internetet kiépíteni.) Elôfordulhat éppen ezért az is, hogy az Internet jó részén soha nem vagy csak nagyon soká lesz garantált szolgáltatás és az elôfizetôk nagy része a best-effort szolgáltatás fölött, nagy puffereléssel lesz kénytelen a video-on-demand-ot élvezni.
A számítógép hálózatoknak van még egy fontos kérdése, mégpedig az adatbiztonság. Az orwelli víziókra érzékeny chiperpunkok véleménye csap össze itt a hálózati terrorizmustól félôkkel. A probléma valós: a hálózaton ki-ki tetszôlegesen titkosíthatja átküldött adatait, beszélgetéseit, így a kormányok ugyan képtelenek diktatorikus ellenôrzést gyakorolni a társadalom felett, azonban a rossz emberek is szabadon szervezkedhetnek. A kormányok (elsôsorban az USA kormány) kétségbeesetten próbálnak kitalálni valamit, ám próbálkozásaik sorra elbuknak a demokratikus, független bíróságok ítéletein. Az USA vezetése elôször a clipper chip bevezetésével szeretett volna saját magának jogot vindikálni minden titkos beszélgetés megfejtésére, majd a PGP nyilvános titkosítóprogram terjesztését kívánta megakadályozni, mindkét esetben sikeretelnül. Egyenlôre nem tudni, hogy a titok szabadságáért harcolók vajon a jó célért küzdenek vagy pedig a biztos anarchia és pusztulás felé viszik a világot.
Az európai helyzet más. Itt elôször is nincs szabad távközlési piac. Az Európai Unióban is csak most történik meg a dereguláció és a monopóliumok szándékos megszüntetése. A kommunikáció szabadsága itt valahogy nem annyira mindennapos igény. A vele kapcsolatos problémák más szociológiai környezetben merülnek fel, mint az USA-ban, a titkosítás kérdése nálunk korántsem vert fel ekkora port. Nyugat-Európa hallgat, vagy követi az USA-t, keleten pedig úgyis minden földalatti, ami számítógépes. Itt nem nagyon lehetett volna megtiltani a PGP másolását, ez a jogdíjas software-ek esetén sem sikerül.
Összegzésül megállapíthatjuk, hogy a hálózatok fejlôdése önmagában se nem jó, se nem rossz. Mint minden új technológia (autó, rádió, repülés, TV, atomtechnika, stb.) ez is a katonai világból csöppent ki és mind a mai napig ott mûvelik a legmagasabb szinten. A hálózatokat, mint minden mást lehet jó és rossz célokra felhasználni, nem a hálózat a jó vagy a rossz, hanem az alkalmazások. A hálózat problémákat fog felvetni, mint például a titkosítás miatt hatékonyabb terrorizmus, ám ilyesmi történt a telefónia elterjedésével is. Ezeket a problémákat minden bizonnyal az emberiség meg is fogja oldani nem sok más választása van.
A világ megváltozik, az újdonságot megszokjuk és használjuk, néha szidjuk, néha pedig örülünk neki. Mindeközben azonban az élet, az ember és a lényeg továbbra is változatlan marad.