A felhasználó számos úton-módon csatlakozhat egy UNIX rendszerre, most csak a legalapvetőbb hozzáférési módokat tekintjük át. Leggyakoribb szituáció, főképpen a közép- és nagykategóriába eső rendszereknél, hogy maga a UNIX-os gép kialakítása olyan, hogy számos terminált lehet rá csatlakoztatni közvetlenül, ún. soros vonalon keresztül. (A mai technikai szinten ez általában legalábbis több tucat soros vonali csatlakozást jelent, de a több száz terminál kiszolgálására képes architektúrák se mennek ritkaságszámba.) Ez a megoldás a hagyományos nagyszámítógépes rendszerek kialakításának felel meg.

A gépre csatlakozó terminálok között mindig van egy, ami kitüntetett jelentőséggel bír, ez az úgynevezett rendszerterminál (konzol, console). Ez rendszerint közvetlenül a gép mellett helyezkedik el, s ez a rendszergazda munkahelye. Pontosabban fogalmazva, számos, a rendszer szempontjából kritikus akció csak a rendszerterminálról indítható, elsősorban biztonsági megfontolásokból. Munkaállomásokon, illetve PC-n futó UNIX esetén értelemszerűen a munkaállomás, illetve a PC billentyűzete és képernyője a rendszerterminál.

A helyi hálózatok terjedésével egyre gyakoribb eset az, hogy a felhasználók hálózaton keresztül érik el a UNIX-os rendszert, akár valamilyen Ethernet alapú helyi hálózaton keresztül (LAN), a saját PC-jükről bejelentkezve, vagy éppen nagytávolságú hálózaton (WAN) keresztül, akár telefonvonalon, modem segítségével, de akár X.25 alapú csomagkapcsolt hálózaton keresztül is. Ilyen esetekben hálózati hozzáférésről van szó, de a felhasználó számára — elvileg! — teljesen észrevehetetlen kell hogy legyen az a tény, hogy nem közvetlenül csatolt terminálon dolgozik. A 4. ábra egy olyan UNIX-os rendszert mutat, ahol mind soros vonali, mind helyi hálózati, mind modemen keresztül csatlakozó nagytávolságú hálózati terminálok használják a UNIX rendszert.

Tartalomjegyzék