A fájlrendszer: Fájlok és katalógusok,
névkonvenciók

A fájlrendszerről a következő fejezetben részletesen lesz szó, most csak a legfontosabb dolgokat tekintjük át vele kapcsolatban. A fájlrendszer a UNIX legalapvetőbb része, megértése nélkülözhetetlen a felhasználó számára, de megismerése már csak amiatt is tanulságos, mert kiválóan illusztrálja azt, hogy egyetlen, alkalmasan megválasztott, a végletekig leegyszerűsített fogalom konzekvens implementálásával milyen robusztus és megbízható rendszer hozható létre.

A UNIX-ban minden fájl. Erre az első látásra igencsak túlzónak tekinthető állításra épül az egész UNIX rendszer. Jó, de mi is akkor a fájl?

A fájl (állomány, file) az adatok tárolására szolgáló alapvető (adat)objektum a UNIX alatt. A fájl teljesen strukturálatlan, nincs sem rögzített, sem változó hosszúságú mezőkre vagy rekordokra bontva, nincs megszabott hosszúsága, semmi ilyen korlátja nincs — a fájl egész egyszerűen bájtok (karakterek) sorozata. Egy UNIX fájl végét nem jelzik speciális karakterek, mint például a DOS-ban a Ctrl-Z — a fájlnak akkor van vége, amikor a megfelelő olvasó rutin semmit nem tud már olvasni, s az ennek megfelelő hibajelzéssel tér vissza.

Mi lehet egy fájlban? Minden. Egy fájl tartalmazhat adatokat (például elektronikus leveleket, tőzsdei jelentéseket, számolótábla-táblázatokat); tartalmazhat futtatható programokat (akár gépi kódúakat, akár úgynevezett shellscript-eket), amelyeket a felhasználó elindíthat; tartalmazhat egy fájl a többi fájlokra és az egész fájlrendszerre vonatkozó információkat (katalógusfájlok); mi több, a perifériák (terminálok, diszkek, hálózati egységek stb) szintén fájlként szerepelnek a UNIX-ban, s ugyanazokkal a standard parancsokkal lehet hozzájuk férni, mint bármely másik “közönséges” fájlhoz.

A UNIX a fájlokat a könnyebb kezelhetőség érdekében katalógusokba (jegyzék, könyvtár, directory) csoportosítja. A katalógusok egy faszerkezetre emlékeztető struktúrába vannak szervezve. E megoldásra a következő fejezetben bővebben visszatérünk, most csak egy nagy előnyét említjük meg: e fájlhierarchia révén megoldható az, hogy minden felhasználónak külön adatterülete legyen, esetenként ugyanolyan nevű fájlokkal, mint másoknak, s az azonos nevű fájlok ennek ellenére nem téveszthetőek össze a többiekével.

A katalógusok maguk is fájlokban helyezkednek el, ezek a fájlok a UNIX fájlrendszer számára éppolyan fájlok, mint azok, amelyekről az információt tárolják; az egyetlen eltérés, hogy a katalógusfájlok manipulálására külön parancsok szolgálnak, ezeket a következő fejezetben tekintjük át.

 

Tartalomjegyzék