Next: A Linux jellemzői és eltérések más OS-ektől Up: A GNU projekt és a Linux Previous: A modulok megjelenése Tartalomjegyzék
A GNU, ami azt jelenti, hogy a Gnu Nem Unix, egy
olyan teljes szoftverrendszer neve, amit azért írnak, hogy bárkinek, aki
használni tudja, ingyen oda lehessen adni.
A Linux-ot szabad szoftverként forgalmazzák. Első pillanatra ez furcsa lehet, azonban, ha a számítástechnika történetét megnézzük, rájöhetünk, hogy ez nem mai találmány.
A mai értelemben vett számítástechnika az 1950-es években indult. Ekkor a gépek építési és karbantartási (hardver) műveletei nagyságrendekkel több emberi munkát igényeltek, mint a programok (szoftver) készítése. Ennek egyik oka abban keresendő, hogy igen drága volt az elektronikai berendezések előállítása, másrészről a programok - mai szemmel - meglehetősen kis méretűek voltak. Ez azt eredményezte, hogy a szoftvereket szabadon, baráti alapon terjesztették íróik, illetve az operációs rendszerek a számítógép tartozékainak számítottak. Még az 1969-ben született UNIX forráskódja is szabadterjesztésű volt eredetileg. Később egyes intézmények, cégek is megírták a saját UNIX-változatukat, és ezek némelyikét már komoly összegekért árulták, mindenféle módon védekezve a szabad másolás ellen. Ebbe a sorozatba illeszthetjük bele az MS-DOS-t, amin első ránézésre látszik, hogy a UNIX erősen csökkentett képességű változata. A 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején több programozó nem vette szívesen a nem másolható programok, és az üzleti gondolkodás térhódítását. Ezért ezek a programozók saját programjaikat továbbra is szabadon közreadták, várták mások módosító javaslatait, esetleg programrészeit, ezek közül a jobbakat beépítették az új verziókba, és így tökéletesítették programjukat. Ez többnyire jobb minőségű szoftverekhez vezetett, mint a nagy cégek korlátozott programozói gárdáinak termékei, amelyek erősen üzleti megfontolások szerint készülnek.
A sok különálló elszánt programozót szerette volna Richard M. Stallman összefogni az 1980-as évek első felében azzal, hogy megalapította a „Free Software Foundation”-t (FSF, Szabad Szoftver Alapítvány), és elindította a „GNU project”-et. Előbbinek elsődleges célja, hogy alapítványként adományokat fogadhat el, amelyekből gépparkot tarthat fenn és fizethet a programozóknak, utóbbi magát a programozási munkát hivatott koordinálni. A GNU project alapvető célja, hogy egy teljesen szabadterjesztésű programokból álló, UNIX-szerű rendszert hozzon össze.
Tulajdonlási és szerzői jogi problémák kiküszöbölésére született a „GNU General Public Licence” (GPL) irat, amely magában foglalja a GNU cég szoftverforgalmazási filozófiáját is.
Egyrészt, a Linux rendszermag (az első néhány verzió kivételével) a GPL hatálya alá esik, másrészt a Linux rendszerek alapprogramjai és a felhasználói programok jelentős hányada a GNU project keretében készült, vagy írója a GPL-t alkalmazza.
Bizonyos szempontból a Linux kiegészíti a GNU projectet: a GNU egy teljes rendszer szeretne lenni, de ezidáig még nem írtak rá egy megbízható rendszermagot. Linus Torvalds és társai viszont pont ezt tették meg, igaz, nem a GNU keretein belül.
„A GNU nem public domain. BÁRKI módosíthatja és terjesztheti a GNU-t, DE SENKI SEM TILTHATJA MEG A TOVÁBBI TERJESZTÉST. Azaz szabadalmaztatott módosítások nem készülhetnek. Biztos akarok lenni abban, hogy a GNU összes verziója ingyenes marad. „ mondta Richard Stallman.
Next: A Linux jellemzői és eltérések más OS-ektől Up: A GNU projekt és a Linux Previous: A modulok megjelenése Tartalomjegyzék
Misóka Zoltán 2000. 10. 05.