Next: A Web alapjai Up: Tartalomjegyzék Previous: Köszönetnyilvánítás   Tartalomjegyzék

Bevezető

A Linux operációs rendszer és az Apache Web-szerver lehetőséget biztosít a mai kisvállalkozók és vállalatok számára (illetve bárki számára, aki Web-szervert akar üzemeltetni), hogy a szoftverköltségek minimalizálása mellett olyan biztonságos és jól konfigurálható rendszerhez jussanak, amelyet más kereskedelmi termékek csak igen magas költségek mellett tudnak biztosítani.

Ez a dolgozat, mivel alapvetően gyakorlati ismeretekre épül, nem az üzleti és pénzügyi szakembereknek szól elsősorban. A dolgozat írásakor feltételeztem, hogy az olvasó rendelkezik bizonyos alapvető számítástechnikai ismeretekkel, de lehetőség szerint a hálózati alapoktól kezdve igyekszem bemutatni a problémát. Megfelelő háttérismeretek hiányában javaslom az irodalomjegyzékben lévő megfelelő anyagok átolvasását és a megjelölt Internet-címek felkeresését.

Az egyre gyorsuló és élesedő üzleti verseny szükségessé teszi a közepes és kisvállalatok megjelenését az Interneten, az elektronikus üzletben. Ennek alapvető feltétele, hogy az adott cég naprakész információkat tegyen közzé magáról és termékeiről, szolgáltatásairól, egy minden érdeklődő által elérhető helyen. Megoldás az Internet lehet, amely dinamikus fejlődésével és viszonylag állandó elérhetőségével fellendítheti és felgyorsíthatja a kapcsolatfelvételt a cégek között, a cég és a fogyasztó közötti kommunikáció és az elektronikus úton történő értékesítés lehetőségét biztosítva. A cégnek egy WEB lapot kell készítenie (vagy inkább készíttetnie egy erre szakosodott céggel) és azt elérhetővé kell tenni az Interneten.

Az első probléma, hogy hol legyen a Web-szerver. Ma más számos cég kínál erre a feladatra kulcsrakész megoldást. Ez esetben fizetnie kell a szolgáltatás havidíját, amely a Web-hely méretétől és a hálózati forgalomtól egyaránt függ. Ez a szolgáltatás számunkra hosszabb távon egyrészt nagyon költséges lehet, másrészt a piaci versenyben tapasztalható változások gyorsasága miatt rossz megoldás is lehet, mert a külső szolgáltató életciklusa befolyásolhatja szolgáltatásának stabilitását. Ezek tehát mind kockázati tényezők. Ha elégedetlenek lennénk a szolgáltatónkkal, vagy bizonyos feladatokat nem megfelelően látnak el, akkor váltanunk kell, és valószínű, hogy az új cégnél nem úgy fog működni a drágán elkészítetett Web-helyünk, ahogy régen, stb.

Sok szempontból az tűnik a legjobb megoldásnak, ha a szervergép, melyen a Web-helyet létrehozzuk, a cégünk telephelyén van. Ekkor az Internet kapcsolat díja lesz a fix havi költség, melyet a forgalom és a csatlakozási idő után számláz a szolgáltató. Mivel cégünkben általában nem nyüzsögnek a számítástechnikai szakemberek, ezért a cég rendszergazdáját kérik meg a Web-oldal fenntartásához szükséges eszközigény megtervezésére, az eszközök beszerzésére, az Internet kapcsolat kialakításának szervezésére, a Web-oldal elkészítésére és karbantartására. A témával kapcsolatos tervek elfogadásakor a cégvezetők sokszor idegenkednek a kézenfekvő, költségkímélő megoldásoktól, mert úgy gondolják, hogy a drága termék a jó termék (pedig ezt a gondolatmenetet ők sem mindig követik). Amennyiben a cégnél nincs rendszergazda és számítógépes hálózat, akkor a probléma megoldását egy szolgáltatóra bízzák.

A második probléma a tartalom naprakészen tartása. Ez ma már elképzelhetetlen “statikus” WEB lapokkal. Ha a cég egy szolgáltatóval készítteti a Web-oldalt, és az árlistáját is közzé akarja tenni a vásárlók részére, amely hetente változik, akkor sokba kerülne minden héten átíratni az oldalt. Ugyanakkor, ha a szerver a cég telephelyén van, akkor olyan programokat futtathatunk a saját gépünkön, melyek egy adatbázisban tárolják az adatokat, és abból készítik el a WEB lap adott részeit. A cég munkatársainak semmi mást nem kell tenni, csupán ezeket az adatokat frissíteni, a program a többit elvégzi helyettük.

A helyi Web-szerver felállításához cégünknek vennie kell egy kiszolgáló gépet, egy Internetes előfizetést, szerver operációs rendszert, Web-szerver programot, amely képes dinamikus WEB lapok generálására adatbázisból, továbbá egy adatbázis-szerver programot és alkalmazni (legalább) egy rendszergazdát. Ha körülnézünk a kereskedelmi hardver és szoftver piacon, és a kész megoldások árait megnézzük, akkor kiderül, hogy ez igen jelentős beruházást igényel, amely csak hosszú távon fog megtérülni. Ha ezt a több százezer forintos (sőt akár millió feletti) beruházást a cég nem engedheti meg magának, akkor legtöbbször az olcsóbb megoldást választjuk, azaz megvesszük a „vasat” alkatrészenként, és megpróbáljuk az alkalmas szoftvert „beszerezni” nem jogszerű forrásokból. Ezt a megoldást senkinek sem ajánlom. A jogszerűtlenül használt szoftverek állandó problémákat okozhatnak mind műszakilag, gazdaságilag, mind lelkiismeretileg.

Ekkor jön a képbe a szabad szoftver. Szabad, bárki által ingyenesen használható, terjeszthető, másolható, nyitott forráskódú és bizonyos feltételek között módosítható szoftver. Tehát a tervezett fejlesztés szoftver oldalának költsége cégünknél 0 Ft.  Erre van szükségünk.

Ez a munka azt próbálja bemutatni, hogyan lehet egy ilyen WEB kiszolgálót adott hardver és hálózati körülmények esetén szabad szoftverek segítségével létrehozni, beállítani, saját igényeinkre szabni, működtetni, karbantartani – mindezeket a biztonság erős kihangsúlyozásával.

Kitűzött célunk tehát egy olyan Web-szerver létrehozása, amely:

·         Folyamatosan és biztonságosan működik (nem törhetik fel kívülállók, és nem érhetik el és változtathatják meg fontos üzleti adatainkat);

·         Teljesen megfelel folyamatosan változó igényeinknek;

·         Teljes értékű és mégis költségkímélő

·         Fejleszthető, korszerű szoftverekkel van ellátva, melyek támogatása és fejlesztése a közeljövőben nem fog megszűnni;

·         Gyorsan létrehozható és könnyen karbantartható;

·         Már bizonyított, stabil rendszer, mely széleskörűen használt;

·         Önmagát felügyeli és értesíti a rendszergazdát hiba esetén;

·         Található hozzá rendszergazda, vagy a rendszergazda a rendszert hamar megtanulhatja

Természetesen vitatható, hogy ezeket a feltételeket az Apache mennyiben tudja teljesíteni, hiszen egy folyamatosan fejlesztés alatt álló, megújuló rendszerről van szó. Mivel világszerte fejlesztik, ezért angol nyelvű a rendszer. Természetesen a felhasználó (a Web-hely látogatója) számára ezek a dolgok láthatatlanok maradnak.

Aki egy kicsit is járatos az informatikában, biztosan hallott már a Linux-ról. A Linux maga “csak” egy rendszermag (kernel), melyre egy főként GNU programokat használó operációs rendszer épül. Mivel a Linux POSIX kompatibilis (vagyis egy szabványos UN*X klón) ezért sok kereskedelmi UN*X-on futó kereskedelmi szoftver újrafordítás után futtatható rajta. Napjainkban a Linux/GNU (továbbiakban Linux) páros már bizonyított: 1998-ról 1999-re 212%-os növekedést értek el a kereskedelmi Linux disztribúciók (terjesztések) eladásában (mint pl. a Red Hat Linux). Ez az adat nem teljesen helytálló, mert nincs benne azoknak a rendszereknek a száma, melyeket az Internetről töltöttek le ingyenesen. Vannak nem kereskedelmi, Linux kernelre alapuló disztribúciók is, pl. a Debian GNU/Linux, melyet a Debian projekt keretében fejlesztenek ingyen és önkéntesen.

Sokaknak vannak fenntartásaik a szabad szoftverekkel kapcsolatban, és nem hiszik el, hogy a Linux rendszerek nagy része megfelelő beállítások mellett sokkal biztonságosabb lehet egyes kereskedelmi szoftvermegoldásoknál. Ez azért is igaz lehet, mert a rendszergazdának teljes körű hatalma lehet a szoftver felett a forráskódon keresztül. A nagyobb disztribúciók, mint a Debian, Suse, Red Hat, Slackware, mind alkalmasak lehetnek az adott probléma megoldására.

Az igazi rendszergazdák talán fanyalognak, és azt gondolják, hogy erre a Debian disztribúció a legmegfelelőbb a világon (és talán igazuk is van), de én itt egy könnyebben kezelhető kereskedelmi disztribúcióról fogok írni, a Red Hat Linux-ról. Napjainkban talán ezt a disztribúciót tartják a vezető kereskedelmi disztribúciónak. Mutatja ezt az is, hogy az idén a Red Hat Linux-ot a tőzsdére is bevezették. Ennek a vezető szerepnek a cég, melyet 1994-ben alapítottak Észak-Karolinában, egyre inkább igyekszik eleget tenni. Ez a felhasználók oldaláról tekintve olyan eredményekkel jár, mint a megbízhatóság növekedése és a felhasználóbarát szoftverek erőteljes megjelenése.

A mai gyakorlat az, hogy a különböző Linux disztribúciók mindegyike letölthető megfelelő WEB lapokról, illetve FTP szerverekről. A felhasználói és rendszerprogramok mind hozzáférhetők az Interneten keresztül mind forráskód, mind lefordított bináris alakban is. A különböző disztribúciók törekednek arra is, hogy programjaik bizonyos alapfeltételek mellett átjárhatók legyenek, azaz más disztribúciók programjait is tudják futtatni. A hazai felsőoktatási intézmények közül a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola élen jár abban, hogy a különböző disztribúciók anyagait részben, vagy teljes egészében, naprakészen tükrözze FTP szerverén az ftp.kando.hu-n.

A Linux / UN*X rendszerek általában teljesen immúnisak a vírusokkal szemben. Ez következik a rendszer többfelhasználós mivoltából, és az alapoktól való viszonylag biztonságos tervezésből. Természetesen Linux alá is lehet kártevő programokat írni, de ezek inkább a programférgek és a trójai falovak kategóriájába tartoznak. Az ilyen rendszerek elleni támadások nagy része inkább DoS (Denial of Service – a szolgáltatás megbénítása) jellegű.

Rendszergazdai szempontból a kitűzött célunk tehát a következő:

·         Megismerkedni a szükséges alapfogalmakkal

·         A döntéshozókkal együttműködve a felhasználási igény szerint megtervezni a rendszert

·         Kiválasztani, megvásárolni és összeszerelni a hardvert, kiválasztani a megfelelő Internet-szolgáltatót, sávszélességet, előfizetni

·         Beszerezni, telepíteni és konfigurálni a szoftvert

·         Saját hardverhez és felhasználási igényhez optimalizálni a beállításokat

·         A távoli karbantartás lehetőségének biztosítása

·         A rendszer biztonságossá tétele a betörésekkel szemben

·         A rendszer maximális rendelkezésre állásának biztosítása hardver és szoftver eszközökkel (biztonsági mentés, szünetmentes tápegység)

·         A rendszer állapotának intelligens monitorozása, igénybevételi statisztikák készíttetése szoftverekkel

A dolgozat első fejezetében az Internet alapjairól olvashatnak. Elsősorban az Internet kialakulásáról, a TCP/IP protokoll felépítéséről, a HTTP protokollról, a CGI-ről, a JAVA-ról és a PHP-ről

A második fejezetben a szabad szoftver mozgalommal ismerkedhetnek meg, a GNU projekttel és annak filozófiájával. Írok a LINUX kialakulásáról, felépítéséről, majd felsorolok néhány LINUX disztribúciót.

A harmadik fejezetben bemutatom a Red Hat Linux disztribúció telepítését lépésről lépésre, majd a kernel beállításával és fordításával ismerkedhetünk meg. Ezt követően bemutatom a hálózati kapcsolatok konfigurálást, majd a háttérben megbúvó kicsi (de nagy hatalmú) programokról, a daemon-okról lesz szó.

A negyedik fejezetben néhány hálózati alkalmazással ismerkedhetünk meg.

Az ötödik fejezetben rátérünk a lényegre, azaz részletesen bemutatjuk az Apache Web-szervert, mellyel megnyitjuk az utat a felé, hogy a VILÁG megismerkedhessen cégünkkel.

A hatodik fejezetben bemutatok néhány Web-oldalt cégünk Web-helyéről és arról írok, hogy mit szeretnénk megvalósítani.

Next: A Web alapjai Up: Tartalomjegyzék Previous: Köszönetnyilvánítás   Tartalomjegyzék