Minden jog fenntartva a szerző számára (c) 2000 Zákány Gergely.
Engedélyezett ennek a dokumentumnak a lemásolása, terjesztése és / vagy módosítása az FSF/GNU Free Documentation License (Szabad Dokumentációs Licensze) 1.1-es vagy újabb verziója alatt. (Ezt a licenszet itt is olvashatjuk: http://www.gnu.org/copyleft/fdl.html) Nincs eltérő szekció (invariant section). Nincs első és hatsó borító szöveg sem. A licensz a "GNU Free Documentation License" című függelékben olvasható.
E diplomamunka remélhetőleg nem csupán számomra lesz hasznos, mint életem egy mérföldköve, hanem a magyar számítógép használók / rendszergazdák is hasznos segédeszközként forgathatják majd, amíg (és milyen gyorsan) el nem avul a benne lévő információ.
Amióta figyelemmel kísérem a Linux kernelre1 épülő operációs rendszerek fejlődését, mind az informatika (hardver), mind maga a Linux és a köréje épülő programok óriási fejlődésen mentek keresztül. Persze, ha mindezen fejlődést Richard M. Stallmann2 szemszögéből vizsgálnám – az ő több évtizedes szakmai tapasztalatai szerint – akkor még hangsúlyosabban érezhetővé válna számomra, hogy exponenciális fejlődés van folyamatban mind a két szektorban3. A Linux úgyszólván a semmiből jött. Egy finn egyetemista programozónak4 nem tetszett az otthoni PC-jén lévő operációs rendszer és elkezdett írni egy rendszermagot saját szórakozására. Később a különböző szabad szoftvereket kezdték el párosítani ezzel a kernellel (mely szintén szabad szoftver). Sikerrel. Ma már széles körben elterjedtek (és egyre jobban elterjednek) ezek a rendszerek, világcégek támogatják fejlődését, miközben kezd jó üzletté válni használata, forgalmazása és kereskedelmi szoftverek e platformra ültetése.
Hogy hasznos-e, szükséges-e vagy sem az emberiség szempontjából ez a rohanó fejlődés, azt ilyen távlatokból helyesen még nem szemlélhetjük. Vajon hova vezet ez az őrült tempó és a “Bigger, Better, Faster, More” (nagyobb, jobb, gyorsabb, több) szemlélete, hosszabb távon nem káros-e a társadalomra, az emberiségre? A hatalom azok kezébe kerül, akik lehető leghamarabb birtokolják az információt. A hadviselés is már a kiber-háborúban, az ellenség informatikai eszközeinek megbénításában gondolkozik.
Nem tagadható, a XXI. század az információs társadalom kora, s “aki kimarad, lemarad”. Egy biztos: egyre nehezebb befogadni és feldolgozni az egyre nagyobb mennyiségű információt. Ezért remélem, hogy a magyar nyelvű olvasók számára ez a mű hasznos, friss és a gyakorlatban felhasználható információkat nyújthat.
Szüleimnek, amiért lehetővé tették, hogy tanulhassak.
Konzulensemnek, Borbély Istvánnak az önzetlen segítségért.
Lektoraimnak: Bíró Dávidnak, Nagy Attilának, Sári Gábornak és a többieknek.
A szolnoki Linux-klub tagjainak, főképp: Böszörményi Zoltánnak, Herczeg Ferencnek, Kerekes Gyulának, Sári Gábornak és Takács Sándornak és a szakmai segítségért.
A magyar Debian fejlesztőknek, kiemelten: Madarász Gergelynek, Szalay Attilának.
A Security-l levelező lista tagjainak, kiemelten: Magosányi Árpádnak, Mátó Péternek.
Scheidler Balázsnak a syslog-ng programért.
Az egész magyar Linux-os közösségnek, az LME5-nek, az MLF6-nek, a levelezőlistáknak. A Linux-os konferenciák és összejövetelek szervezőinek.
