| 
 | 
 | 
| \part | - rész | \chapter | - fejezet | 
| \section | - szakasz | \paragraph | - bekezdés | 
| \subsection | - alszakasz | \subparagraph | - albekezdés | 
| \subsubsection | - alalszakasz | \appendix | - függelék | 
Ezek közül a \chapter az article dokumentumosztály esetében
nem használható, csak report vagy book dokumentumosztály mellett. Így
nagyon könnyen 
illeszthetsz article dokumentumokat book dokumentumokba,
minden egyes article dokumentum egy fejezet.
Mindegyik parancsnak - kivéve az \appendix-et - pontosan egy kötelező
paramétere van, ez adott fejezet, szakasz, ... címe. Minden egyébről -
a számozásról, kiemelésről, helykihagyásról - a LaTeX gondoskodik.
Az így megadott címek kerülnek majd a tartalomjegyzékbe, feltéve ha
szeretnél tartalomjegyzéket.
\tableofcontents
paranccsal készíthetsz, a program oda fogja beszúrni a tartalomjegyzéket,
ahova ezt a parancsot írod. Nézzük meg a tartalomjegyzék készítésének
műveletét egy kicsit részletesebben! Természetesen a formázás során a
LaTeX nem olvassa be a teljes kéziratot, sőt a már megformázott oldalakat
elfelejti. Ezért a tartalomjegyzék (a tágymutatóra és a
kereszthivatkozásokra ugyanez igaz) készítését úgy oldották meg, hogy amikor
a LaTeX a kéziratfájlban egy címsort talál, aminek szerepelnie kell a
tartalomjegyzékben, azt formázatlanul kiírja egy adott fájlba.
(Természetesen minden címsort ugyanabba a fájlba ír ki, ennek kiterjesztése
.toc.)
Ezzel látszatra nem sokra mész, hiszen a tartalomjegyzék még mindig nincs
a dokumentumban. De ha a LaTeX-et újból végigfuttatod a kéziraton, akkor
az észreveszi az előbb létrehozott 
fájlt, és ha \tableofcontents parancsot talál, akkor
automatikusan beolvassa és 
megformázza a tartalmát. Ennek a következménye az, hogy ha
dokumentumod tartalomjegyzéket tartalmaz, akkor a dokumentum formázását
kétszer kell elvégezni, kétszer kell lefuttatni a LaTeX-et. Az első futás
létrehozza a tartalomjegyzékfájlt, a második pedig megformázza azt a kívánt
helyen.
Az előbb felsorolt fejezetkezdő parancsoknak van ún. ,,csillagos" változata is, a parancs neve után (még a paraméter elé) írj egy csillagot! Ekkor a címsor nem kerül be a tartalomjegyzékbe, nem lesz számozott sem, a LaTeX csak a megfelelő formázásokat végzi el.

A fejezetek, szakaszok címei ugyanúgy jelennek meg a tartalomjegyzékben,
mint a szövegben. Ez nem előnyös, akkor ha egy fejezetnek nagyon hosszú címe
van, és ez rosszul mutat a tartalomjegyzékben. Természetesen erre is van
megoldás. Ha \chapter, \section, ... parancs után közvetlenül
megadsz egy opcionális paramétert szögletes zárójelekben, 
akkor ez a paraméter kerül a
tartalomjegyzékbe. Például így:
\section[Rövid cím]{Ennek a fejezetnek nagyon hosszú címe van}
Jobb azonban, ha tartalomjegyzékbe és a szövegbe ugyanazok a
fejezetcímek kerülnek, az opcionális paraméter használata nem javasolt.
Dokumentumodnak egyszerűen készíthetsz címoldalt, a
\maketitle
parancs végzi el ezt a feladatot. Még a parancs kiadása előtt meg kell adnod a dokumentum címét, a szerző nevét, és ha akarod, akkor a dátumot rendre az
\title{cím}, \author{szerző} és
\date{dátum}
parancsokkal. Ha a dátumot nem adod meg, akkor a formázás dátumát szúrja be a LaTeX. Több szerzőt is megadhatsz, a neveket az
\and
paranccsal
válaszd el! Ha a dokumentum címében egy adott helyen szeretnél sortörést,
akkor oda írj egy \\ parancsot!
Az article dokumentumosztály esetében a ,,címoldal" nem jelent külön
oldalt, hanem csak a cím és a szerző nevének felírását az első oldalra.
A fentebb felsoroltakon kívül van még három parancs, ami a dokumentum
részekre osztását segíti, és csak a book dokumentumosztállyal használható. 
Ezek:
 
\frontmatter, \mainmatter és \backmatter
Ezek a parancsok a fejezetek számozását, a fejléceket és az oldalszámozást
változtatják meg, aszerint, hogy a könyv melyik részét írjuk éppen.
Közülük az első, a \frontmatter parancs a könyv elejét jelzi, az előszót,
tartalomjegyzéket, a \mainmatter a könyv törzsének kezdetét jelzi, a
\backmatter parancs pedig a lezáró részek, a tárgymutatónak és az
irodalomjegyzéknek a kezdetét. Érdemes használni ezeket a parancsokat, sok
apró formázási finomságot végeznek el. A \frontmatter utáni részben
például a program nem számozza meg a címsorokat, ez általában így
szokás, az előszó nem számozott.
| flu@ludens.elte.hu |  |