Előző oldal: Üres hely a szavak között Egy szinttel feljebb: Szövegformázás Következő oldal: Hivatkozások

Címsorok, fejezetek és szakaszok

\part	- rész	\chapter	- fejezet
\section	- szakasz	\paragraph	- bekezdés
\subsection	- alszakasz	\subparagraph	- albekezdés
\subsubsection	- alalszakasz	\appendix	- függelék

Ezek közül a \chapter az article dokumentumosztály esetében nem használható, csak report vagy book dokumentumosztály mellett. Így nagyon könnyen illeszthetsz article dokumentumokat book dokumentumokba, minden egyes article dokumentum egy fejezet.

Mindegyik parancsnak - kivéve az \appendix-et - pontosan egy kötelező paramétere van, ez adott fejezet, szakasz, ... címe. Minden egyébről - a számozásról, kiemelésről, helykihagyásról - a LaTeX gondoskodik. Az így megadott címek kerülnek majd a tartalomjegyzékbe, feltéve ha szeretnél tartalomjegyzéket.

Ha igen akkor a  

\tableofcontents

paranccsal készíthetsz, a program oda fogja beszúrni a tartalomjegyzéket, ahova ezt a parancsot írod. Nézzük meg a tartalomjegyzék készítésének műveletét egy kicsit részletesebben! Természetesen a formázás során a LaTeX nem olvassa be a teljes kéziratot, sőt a már megformázott oldalakat elfelejti. Ezért a tartalomjegyzék (a tágymutatóra és a kereszthivatkozásokra ugyanez igaz) készítését úgy oldották meg, hogy amikor a LaTeX a kéziratfájlban egy címsort talál, aminek szerepelnie kell a tartalomjegyzékben, azt formázatlanul kiírja egy adott fájlba. (Természetesen minden címsort ugyanabba a fájlba ír ki, ennek kiterjesztése .toc.) Ezzel látszatra nem sokra mész, hiszen a tartalomjegyzék még mindig nincs a dokumentumban. De ha a LaTeX-et újból végigfuttatod a kéziraton, akkor az észreveszi az előbb létrehozott fájlt, és ha \tableofcontents parancsot talál, akkor automatikusan beolvassa és megformázza a tartalmát. Ennek a következménye az, hogy ha dokumentumod tartalomjegyzéket tartalmaz, akkor a dokumentum formázását kétszer kell elvégezni, kétszer kell lefuttatni a LaTeX-et. Az első futás létrehozza a tartalomjegyzékfájlt, a második pedig megformázza azt a kívánt helyen.

Az előbb felsorolt fejezetkezdő parancsoknak van ún. ,,csillagos" változata is, a parancs neve után (még a paraméter elé) írj egy csillagot! Ekkor a címsor nem kerül be a tartalomjegyzékbe, nem lesz számozott sem, a LaTeX csak a megfelelő formázásokat végzi el.

A fejezetek, szakaszok címei ugyanúgy jelennek meg a tartalomjegyzékben, mint a szövegben. Ez nem előnyös, akkor ha egy fejezetnek nagyon hosszú címe van, és ez rosszul mutat a tartalomjegyzékben. Természetesen erre is van megoldás. Ha \chapter, \section, ... parancs után közvetlenül megadsz egy opcionális paramétert szögletes zárójelekben, akkor ez a paraméter kerül a tartalomjegyzékbe. Például így:

\section[Rövid cím]{Ennek a fejezetnek nagyon hosszú címe van}

Dokumentumodnak egyszerűen készíthetsz címoldalt, a  

\maketitle

parancs végzi el ezt a feladatot. Még a parancs kiadása előtt meg kell adnod a dokumentum címét, a szerző nevét, és ha akarod, akkor a dátumot rendre az  

\title{cím}, \author{szerző} és \date{dátum}

parancsokkal. Ha a dátumot nem adod meg, akkor a formázás dátumát szúrja be a LaTeX. Több szerzőt is megadhatsz, a neveket az  

\and

paranccsal válaszd el! Ha a dokumentum címében egy adott helyen szeretnél sortörést, akkor oda írj egy \\ parancsot!

Az article dokumentumosztály esetében a ,,címoldal" nem jelent külön oldalt, hanem csak a cím és a szerző nevének felírását az első oldalra.

A fentebb felsoroltakon kívül van még három parancs, ami a dokumentum részekre osztását segíti, és csak a book dokumentumosztállyal használható. Ezek:  

\frontmatter, \mainmatter és \backmatter

Ezek a parancsok a fejezetek számozását, a fejléceket és az oldalszámozást változtatják meg, aszerint, hogy a könyv melyik részét írjuk éppen. Közülük az első, a \frontmatter parancs a könyv elejét jelzi, az előszót, tartalomjegyzéket, a \mainmatter a könyv törzsének kezdetét jelzi, a \backmatter parancs pedig a lezáró részek, a tárgymutatónak és az irodalomjegyzéknek a kezdetét. Érdemes használni ezeket a parancsokat, sok apró formázási finomságot végeznek el. A \frontmatter utáni részben például a program nem számozza meg a címsorokat, ez általában így szokás, az előszó nem számozott.

flu@ludens.elte.hu