Miért mi?
Ha az olvasó még mindig nem tudná miről is van szó, mert mondjuk nem érti a
,,szövegszedő", ,,szövegformázó" kifejezéseket, ne csüggedjen, rögtön
kiderül mivel is áll szemben.
Ha egy szerző - azaz a Kedves Olvasó - publikálni szeretné egy művét, akkor
elviszi annak kéziratát egy kiadóhoz. Tegyük fel, hogy a kiadó
kiadásra érdemesnek találja a művet. A kiadó
műszaki szerkesztője meghatározza azt, hogyan fog majd kinézni a könyv.
Meghatározza az oszlopok szélességét, a betűtípust, hogy mennyi üres hely
legyen a címsorok felett és alatt, és még ezernyi más dolgot.
A szerkesztő megpróbálja kitalálni mi járhatott a szerző fejében, amikor a
kéziratot írta. Minden tudását beveti, hogy a lehető legjobban visszaadja a
szerző gondolatait. A kész tervet hozzákapcsolja a kézirathoz, aztán az
egészet odaadja a szedőnek, aki elkészíti a könyvet végső formájában.
Az általam bemutatott rendszerben a tervező szerepét a LaTeX, a szedő
szerepét a TeX veszi át. Persze, mivel a LaTeX csak egy
számítógépprogram, nem gondolkodó ember, több utasításra van szüksége, mint
egy könyvtervezőnek. Ezeket az utasításokat a szerző beleírja a kéziratba.
Ha a kézirattal elkészült, ,,odaadja" azt
a LaTeX-nek, az értelmezi az utasításokat, és megmondja a
TeX-nek hogyan nézzen ki pontosan a dokumentum. A folyamat menetéből
következően a szerző a kézirat gépelése közben nem látja milyen lesz a végső
kinyomtatott forma. Lehetősége van azonban rá, hogy nyomtatás előtt a
képernyőn megtekintse azt.
|
flu@ludens.elte.hu
|
 |
