Valójában sokkal több, mint 1%...
A Unix alatt van néhány széles körben használt program fájlok tömörítésére
és archiválására. A tar
program archiválja a fájlokat -- hasonlóan a
PKZIP
-hez vagy a WinZIP
-hez, de nem tömöríti, csak becsomagolja
(Linux alatt a '-z' opcióval tömöríti is ;-). A
$ tar -cvf <archiv_nev.tar> <fajl> [fajl...]
sor egy új archív fájlt készít. Ha egy archív fájlt szeretnél kicsomagolni, a
$ tar -xpvf <archiv_nev.tar> [fajl...]
sorral teheted meg. Ha az archív fájl tartalmára vagy kíváncsi, akkor a
$ tar -tf <archive_name.tar> | less
sorral nézegetheted. Ha tömöríteni szeretnél akkor a compress
és gzip
programok állnak rendelkezésedre, bár a compress
elavult, és jobb ha nem
használod. A megfelelő parancsok:
$ compress <fajl>
$ gzip <fajl>
Ezek egy .Z
(compress
) vagy .gz
(gzip
) kiterjesztésű tömörített
fájlt készítenek.
Ezek a programok egyszerre csak egy fájlt képesek tömöríteni. A
kitömörítéshez használd a
$ compress -d <fajl.Z>
$ gzip -d <fajl.gz>
sorokat, és OEK.
Az unarj
, zip
és unzip
(PK??ZIP kompatíbilis)
segédprogramok szintén elérhetőek. A .tar.gz
vagy .tgz
kiterjesztésű fájlok (tar
programmal csomagolt, majd gzip
-pel tömörített)
ugyanolyan gyakoriak a UNIX világában, mint a .ZIP fájlok DOS alatt.
A .tar.gz
tartalmát a következő módon nézheted meg:
$ tar -ztf <fajl.tar.gz> | less
Először is: a telepítés a root feladata. A legtöbb linuxos programot .tar.gz
archívum formájában terjesztenek, ami általában egy könyvtárat tartalmaz, amit
úgy hívnak, mint a programot, és amiben fájlok és/vagy alkönyvtárak vannak.
Ezt a /usr/local
könyvtárban kiadott
# tar -zxf <archive.tar.gz>
paranccsal érdemes kibontani, és utána elolvasni a README és INSTALL fájlokat.
A programokat többnyire forráskód alakjában terjesztik, amit le kell fordítanod,
általában a make
és utána make install
parancsok kiadásával.
Ha a csomagban van configure
szkript, akkor előbb azt futtasd.
Természetesen kell a gcc
vagy a g++
fordítóprogram.
Más csomagokat a / könyvtárban kell kicsomagolni, ilyenek a
Slackware .tgz
csomagjai. Megint más csomagok tartalmazzák a fájlokat, de
nem egy alkönyvtárban -- vigyázz, ne csinálj rendetleséget!. Mindig
listázd ki az archív fájl tartalmát telepítés előtt.
A Debian és a Red Hat disztribúciók saját csomagformátummal rendelkeznek,
ezek a .deb
és az .rpm
. Az utóbbi szélesebb körben elfogadott.
Egy rpm
csomag telepítéséhez add ki az
# rpm -i package.rpm
parancsot.
Hátralapozás: Nyomd le a <SHIFT + PAGE UP> billentyűkombinációt, és ekkor egy pár oldal visszalapozhatsz a képernyőn, attól függően, hogy mennyi a videomemóriád.
Képernyő alaphelyzetbe állítása: Előfordulhat hogy egy bináris fájl cat
vagy more
paranccsal való megjelenítése során tele lesz a képernyő mindenféle
szeméttel. Gépeld be vakon a reset
parancsot, ami rendbe teszi a dolgokat,
vagy a következő karaktersorozat is segít: echo CTRL-V ESC c RETURN
.
Szöveg másolása: konzolon lásd alább, X alatt a jobb egérgombbal
kijelölheted a szöveget (továbbá pl. általában 2 kattintás a szót, három a
teljes sort kijelöli), majd a középső (vagy a 2 szélső) egérgombbal
átmásolhatod oda, ahova akarod. Valamint létezik egy xclipboard
nevű program
is (sajnos csak szövegekre), de ne tévesszen meg a lassú válaszideje.
Egérhasználat: telepítsd a gpm
programot, ami egy egérmeghajtó a konzolhoz.
Hasonlóan használhatod, mint fent, s akár a virtuális konzolok között is.
Üzenetek a kerneltől: nézd meg root-ként a /var/adm/messages
vagy a
/var/log/messages
fájlt, hogy miket üzent a kernel, beleértve a
rendszerindulást is. A dmesg
parancs is hasznos.
Ha gondolkozol, hogy lecserélheted-e a régi megbízható DOSWin alkalmazásodat egy linuxosra, javaslom, hogy böngészd végig a legnagyobb linuxos szoftvergyűjteményeket: ftp://sunsite.unc.edu/pub/Linux, ftp://tsx-11.mit.edu/pub/linux és ftp://ftp.funet.fi/pub/Linux. Egy másik jó kiindulópont a ``Linux Applications and Utilities Page'' http://www.xnet.com/~blatura/linapps.shtml, és a ``hivatalos'' Linux honlap http://www.linux.org.
A Linux alatt rengeteg dolgot meg lehet tenni, ami DOSWin alatt bonyolult, nehézkes vagy lehetetlen. Itt egy rövid lista étvágygerjesztőnek:
at
a megadott időben hajtja végre a kívánt programot.
awk
egy egyszerű és mégis sokat tudó programnyelv szöveges fájlok
manipulására. Például legyen a data.dat
egy több oszlopos adatfájl,
ekkor a
$ awk '$2 ~ "abc" {print $1, "\t", $4}' data.dat
kilistázza az 1. és a 4. mezőt minden olyan sorból, amelyekben a 2.
mező tartalmazza az ``abc'' mintát.
cron
adott időközönként, megadott időben végrehajtható feladatok végrahajtására jó.
Írd be: man 5 crontab
.
file <fajlnev>
megmondja, hogy mi a fájl típusa
(ASCII szöveg, végrehajtható, archív, stb.);
find
(lásd még a
DOS-os parancsok Linuxos megfelelői fejezetben) az egyik leghasznosabb
és legtöbbet tudó program. Használható különböző feltételeknek
megfelelő fájlok megkeresésére és ezeken valamely eljárás
végrehajtására. Az általános használata:
$ find <könyvtár> <kifejezés>
ahol a <kifejezés> magában foglalja a keresési feltételeket és a végrehajtandó műveleteket. Példák:
$ find . -type l -exec ls -l {} \;
megkeresi azokat a fájlokat melyek szimbolikus linkeket jelölnek, és
kiírja, hogy mire mutatnak.
$ find / -name "*.old" -ok rm {} \;
megkeresi azokat a fájlokat, amelyek illeszkednek a mintára, és törli őket,
de előbb megerősítést kér.
$ find . -perm +111
megkeresi azokat a fájlokat, melyek engedélye 111 (futtatható).
$ find . -user root
megkeresi a root fájljait. És még rengeteg lehetőség van -- OEK.
grep
szövegmintákat keres a fájlokban. Például a
$ grep -l "fizika" *.tex
parancs kilistázza az összes *.tex fájlt, amelyben szerepel a ``fizika'' szó. Egy változata, a
zgrep
, a gzip
-pel tömörített fájlokra működik. OEK.
^a[^a-m]X{4,}txt$
kifejezés ráillik
egy olyan sorra, amely `a'-val kezdődik, a következő karaktere bármi lehet az a-m
intervallumon kívül, 4 vagy több `X' követi, és `txt' a vége. A reguláris kifejezéseket
a fejlettebb szövegszerkesztőkben, a less
-ben, és még sok más programban használhatod.
Rövid bevezetésként olvasd el a grep
kézikönyvoldalát (man grep
)!
script <szkript_fajl>
a
szkript_fajl
képernyőre kiírt üzeneteit elmenti egy fájlba, addig amíg nem
adsz ki egy exit
parancsot. Hibakeresésnél hasznos.
sudo
megengedi a felhasználóknak, hogy megcsinálják, amit
csak a root tehet meg (pl. lemezek formázása vagy csatolása a fájlrendszerhez, OEK).
uname -a
rendszerinformációkat ír ki.
zcat
és a zless
segítségével gzip
-pel tömörített fájlokat
nézegethetsz, anélkül, hogy ki kellene tömöríteni. Például:
$ zless szovegfajl.gz
$ zcat szovegfajl.gz | lpr
bc, cal, chsh, cmp,
cut, fmt, head, hexdump, nl, passwd, printf, sort, split, strings, tac,
tail, tee, touch, uniq, w, wall, wc, whereis, write, xargs, znew.
OEK.
Hiszed vagy sem, vannak olyan programok, amelyek UNIX-szerű környezetet hoznak létre DOSWin alatt! Az egyik a Djgpp csomag ( http://www.delorie.com/djgpp) DOS alá, a másik a Cygnus ( http://www.cygnus.com), egy sokkal bonyolultabb megvalósítás Win32 környzetben. Mindkettő ugyanazokat a GNU fejlesztőeszközöket és segédprogramokat tartalmazza, mint a Linux, bár nem fogod ugyanazt a teljesítményt és stabilitást megkapni.
Ha szeretnél belekóstolni a Linux használatába, próbáld ki a Djgpp-t. Töltsd le,
és telepítsd a következő fájlokat (az írás idején a legfrissebb verzió a 2.02):
djdev202.zip, bnu281b.zip, bsh1147b.zip, fil316b.zip, find41b.zip,
grep22b.zip, gwk303b.zip, lss332b.zip, shl112b.zip.
A telepítési útmutató
mellékelve van, és a
news:comp.os.msdos.djgpp hírcsoportban is
kaphatsz segítséget.
DOSWin alatt különösen a bash
használata jelent felüdülést. A megfelelő
konfiguráláshoz szerkeszd át a telepítésnek megfelelően a BOOT.BAT
fájlt, azután cseréld le ezeket a fájlokat a (Windows partíción levő) saját
könyvtáradban:
# ez a _bashrc
LS_OPTIONS="-F -s --color=yes"
alias cp='cp -i'
alias d='ls -l'
alias l=less
alias ls="ls $LS_OPTIONS"
alias mv='mv -i'
alias rm='rm -i'
alias u='cd ..'
# ez a _bprof
if [ -f ~/_bashrc ]; then
. ~/_bashrc
fi
PS1='\w\$ '
PS2='> '
CDPATH="$CDPATH:~"
# a less(1) beállításai
LESS="-M-Q" # hosszú prompt, csendes
LESSEDIT="%E ?lt+%lt. %f" # felső sor szerkesztése
VISUAL="jed" # szövegszerkesztő
LESSCHARSET=latin1 # ékezetes betűk megjelenítése
export PS1 PS2 CDPATH LS_OPTIONS LESS LESSEDIT LESSOPEN VISUAL LESSCHARSET
Valószínűleg már egy csomó fájlkiterjesztéssel találkoztál. Az egzotikus fajtákon kívül (pl. font fájlok stb.) íme egy lista, hogy mi micsoda.
1 ... 8
: kézikönyvoldalak. Így olvasd őket:
groff -Tlatin1 -man <file.1>
.
arj
: arj
-vel tömörített fájl.
dvi
: a TeX (see below) által létrehozott fájl. xdvi
-al nézheted meg;
dvips
-sel PostScript .ps
fájllá alakíthatod.
gz
: gzip
-pel tömörített fájl.
info
: info fájl (hasonló a kézikönyvoldalhoz). Az info
program használja.
lsm
: Linux Software Map fájl. Ez egy egyszerű ASCII fájl, ami a hozzá
tartozó programcsomag leírását tartalmazza.
ps
: PostScript fájl. A megjelenítéséhez kelleni fog a gs
, és
vagy a ghostview
vagy a gv
.
rpm
: Red Hat csomag. Bármilyen rendszeren telepíthető az rpm
csomagkezelővel.
taz, tar.Z
: tar
-ral készült csomag compress
-szel tömörítve.
tgz, tar.gz
: tar
-ral készült csomag gzip
-pel tömörítve.
tex
: szövegfájl, amit a rendkívül sokoldalú TeX tördelőprogram dolgoz fel.
Szerezd be a tex
csomagot, sok disztribúció része!
texi
: texinfo fájl, TeX és info fájlokat lehet csinálni belőle (lásd
info
). A texinfo
program használja.
xbm, xpm, xwd
: grafikus fájl.
Z
: compress
-szel tömörített fájl.
Ha szöveges fájlokat kell cserélned DOSWin és Linux között, figyelj a
``sorvég'' problémájára. DOS alatt a sor végét CR/LF jelöli (ASCII 13 + ASCII 10),
a Linux alatt csak LF. Ha DOS-os szövegfájlt szerkesztesz Linux alatt, a sorok
végén furcsán kinéző `M' karakterek lesznek olvashatóak, a linuxos szövegfájl
DOS alatt pedig egyetlen kilométeres sor lesz, bekezdések nélkül. Egy csomó
segédprogram áll rendelkezésre (pl. a dos2unix
és a unix2dos
)
az oda-vissza konvertálásra.
Ha a szövegfájlod ékezetes betűket is tartalmaz, győződj meg róla, hogy Windows alatt csináltad és nem sima DOS alatt, máskülönben az összes ékezetes karakter elromlik.
A Word vagy WordPerfect fájlok egyszerű szöveggé alakítása egy kicsit
nehezebb, de lehetséges. Az egyik CTAN FTP-helyről (pl.
ftp://ftp.tex.ac.uk)
töltsd le a megfelelő segédprogramot. Szedd le a word2x
programot a
/pub/tex/tools/ könyvtárból, vagy próbáld ki a
/pub/tex/support/ könyvtárban található programok egyikét.
A word2x
a Word 6 fájlokat konvertálja,
a Word 97 fájlok konverziójához az mswordview
-ra lesz szükséged
(
http://www.csn.ul.ie/~caolan/docs/MSWordView.html), ami HTML
formátumúvá alakítja őket.
Ha a fájlok konvertálása nem elégséges, van rá lehetőség, hogy kipróbálj egy (ingyenes!) Microsoft Office-szerű irodai csomagot.
A StarOffice csomag magánfelhasználásra ingyenes (újabban üzleti célra is ingyenes -- a ford.). Nagy, elég lassú, de amúgy nagyon jó: egy csomó funkcióval rendelkezik, amivel a Microsoft Office nem. Képes elolvasni a Word és az Excel fájljait, bár a konverzió nem mindig tökéletes. A honlap: http://www.stardivision.com.
Egy másik jó csomag a Corel WordPerfect, ennek is letölthető egy ingyenes verziója. Kell többet mondanom? Gyerünk, szedd le! http://www.corel.com.