.

Kiterjesztett (extended) és logikai partíciók A PC merevlemezek eredeti partícionálási sémája csak négy partíciót engedett meg. Ez gyorsan kevésnek bizonyult, kisebb részben azért, mert néha négynél több operációs rendszert kellett egy lemezre telepíteni, de inkább azért, mert gyakran jó ötlet több partíciót is egy operációs rendszerhez rendelni. Pl. a swap területet jobb külön partícióra helyezni a nagyobb sebesség elérése céljából. Ezen tervezési probléma megoldására találták fel a kiterjesztett partíciókat (extended partition). Ez azt jelenti, hogy egy ún. elsődleges partíciót (primary partition) al-partíciókra oszthatunk. Az elsődleges partíciót, melyet felosztunk, kiterjeszett partíciónak nevezzük, míg ennek al-partícióit logikai partícióknak nevezzük. Ezek úgy viselkednek, mint az elsődleges partíciók, de más a létrehozásuk módja. Sebességkülönbség nincs köztük. Egy merevlemez partíciószerkezete úgy nézhet ki, mint a 4.2. ábra mutatja. A lemez három elsődleges partícióra oszlik, melyek közül a második két logikai partícióra bomlik tovább. A lemez egy része nincs partícionálva. Az egész lemeznek, és minden elsődleges partíciónak van boot szektora.    4.2. ábra: Egy példa merevlemez partícionálásra.

Linux rendszeradminisztrátorok kézikönyve (első javított változat; SAG-HU 0.6b1)