A GNOME a GNU Projekt grafikus felülete.
Idézet a comp.os.linux.announce-on közzétett eredeti bejelentésből: a GNOME szándéka szerint "egy szabad és teljes, felhasználóbarát alkalmazásgyűjtemény lesz, hasonlóan a CDE-hez vagy a KDE-hez, de szigorúan szabad szoftveren alapulva."
Én, ennek a GyIK-nek a karbantartója, szeretem a dolgot úgy magyarázni, hogy a GNOME mindaz, amit egy modern programozási környezettől elvárhatunk. Ebből a szempontból, körülbelül megegyezik a CDE-vel, a Win32-vel, a NextStep-el vagy a KDE-vel. A nagy különbség abban rejlik, hogy a fent említett példákkal ellentétben, a GNOME minden egyes alkotóeleme Szabad Szoftver. Nem ez azonban az egyetlen előnye. A GNOME a végsőkig testreszabható, a legtöbb grafikus környezettel ellentétben.
A projektet felderíteni szándékozóknak, a GNOME projekt főbb részei:
a GNOME az Object Management Group által fejlesztett "Common Object Request Broker Architecture"-t (CORBA-t) használja, ennek segítségével kommunikálnak a különböző szoftverkomponensek, függetlenül a nyelvtől, amiben írták őket, vagy akár a géptől, amin futnak! (Lásd CORBA)
A GNOME-os közösség keményen dolgozik a Bonobo nevű objektum modell fejlesztésén. Ez a CORBA-ra alapul és nagyon hasonlít a Microsoft "Object Linking and Embedding v2" (OLE2) technológiájára. A Bonobo segítségével a programozók exportálhatnak és/vagy importálhatnak komponensek formájában erőforrásokat. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók használhatják a kedvenc szövegszerkesztőjüket a fejlesztői környezetükben, feltéve, hogy az editoruk támogatja CORBA-n keresztül a szabványos szövegszerkesztő interfészt. (Lásd Bonobo)
A GNOME nem kötődik egy meghatározott ablakkezelőhöz. Használhatod továbbra is a kedvenc ablakkezelődet. (Lásd Ablakkezelő)
A GNOME a "Gimp Tool Kit"-et (GTK+) használja minden grafikus alkalmazáshoz. A GTK+-nak rengeteg csúcs tulajdonsága van, de ez a három kedvencem: (1) több nyelv támogatása, beleértve a C-t, a C++-t, az Objective-C-t, a Scheme-et, a Perl-t és másokat;(2) témázhatóság, a felhasználó megváltoztathatja a GTK+-os alkalmazások kinézetét miközben az alkalmazások futnak, ez hihetetlenül király; (3) végül a GTK+ LGPL licenccel használható, ami azt jelenti, hogy teljesen szabad szoftver, mint a GNOME többi része. (Lásd GTK+)
A GTK+ mellett, a GNOME az Imlib-et használja, ami egy képkezelő programkönyvtár az X Window System-hez. Támogatja a legkülönbözőbb képformátumokat az XPM-től a PNG-ig, valamint különböző színmélységeket a 24-bites True Color-tól az 1 bites Fekete-Fehérig, mindezt a programozó számára teljesen transzparens módon. (Lásd Imlib)
Minden GNOME-os program támogatja a session-öket. Ez azt jelenti, hogy pl., ha leállítod a GNOME-os szövegszerkesztőt, majd újra megnyitod, az automatikusan megnyitja a legutóbb szerkesztett dokumentumot, a kurzor helyét is megjegyzi a dokumentumban. Ez az X Session Management rendszernek köszönhető, amit a GNOME Session Management implementál. (Lásd Session Management)
A GNOME a programok dokumentációjához a DocBook SGML szabványt használja Ez egyszerűsíti a programozók számára a dokumentáció írását. A dokumentáció olvasható a GNOME Súgó-böngészővel, vagy konvertálható HTML formátumba, és olvasható webböngészőből, esetleg konvertálható LaTeX vagy PostScript formátumba, és kinyomtatható. (Lásd SGML)
A GNOME támogatja a Uniforum szabványos nemzetköziesítési és lokalizációs módszereit, melyek segítségével az alkalmazás támogathat új nyelveket és ehhez még újra sem kell fordítani. (Lásd I18n & Lokalizáció)
A GNOME alkalmazások támogatni fognak több "Drag and Drop" protokollt, így biztosítva az együttműködést más alkalmazásokkal. (Lásd Drag and Drop)
A GNOME támogatni fogja az OpenGL-es 3D-s programozást, ezzel a programozók használhatnak háromdimenziós grafikát az alkalmazásaikban, legyenek ezek tudományos alkalmazások vagy játékok. A GNOME a Mesa-t használja, ami az OpenGL szabvány szabad szoftveres implementációja. (Lásd OpenGL)
Ha mindezt ambiciózusnak találod... az azért van, mert tényleg az! Ha többre is kíváncsi vagy, olvass tovább!