Hálózati kislexikon
[J]
- Java
- Java egy sziget neve a Csendes-óceán nyugati felén.
A Java szó hallatára az emberek az Egyesült Államokban
egy kávéra (magára az italra) asszociálnak.
A számítógépes
hálózatok szövegkörnyezetében a Java
egy programozási nyelvet jelent. A nyelvet a Sun Microsystems cég
fejlesztette ki. Úgynevezett objektum-orientált programozási
nyelvrõl van szó, amelyet kifejezetten hálózati
alkalmazások írására dolgoztak ki (sok hasonlóságot
mutat a C++ nyelvvel).
A Java nyelvet értõ böngészõket
használatával a hipertextbe
ágyazott mutatókat követve
nem csak adatokat, hanem futni képes alkalmazásokat
is le lehet tölteni a kiszolgáló
gépekrõl. Miért jó ez ? -- kérdezhetnénk.
Több okból is: a programok a saját gépen -- és
nem a kiszolgálón -- futnak, ezért azt nem terhelik
le. A letöltött honlapok hangokat
adnak, rajzolnak a képernyõre: a dokumentum egy csapásra
életre kel. Másik fontos szempont, hogy a Java nyelvet
értõ böngészõkben a kiszolgálóról
letöltött dokumentumok kibõvíthetik a kliens
gépen fellelhetõ kommunikációs protokollok
halmazát. A nyelvet nem értõ böngészõk
ugyanis elõre beépített, fix protokoll készlettel
rendelkeznek. Ha egy honlap olyan adatot tartalmaz, aminek megjelenítésére,
értelmezésére egyik beépített protokoll
sem képes, akkor azzal az adattömeggel esetleg csak nagyon
nehezen lehet értelmes dolgot kezdeni.
A Java nyelven megírható programokat kétfajta
elnevezés szerint csoportosíthatjuk. Az egyik az alkalmazások,
azaz az önálló Java programok csoportja. A másik
csoportot az appletek (programocskák)
képezik, amelyeknek fõ tulajdonságuk, hogy honlapokba,
azaz HTML oldalakba lehet õket beszerkeszteni
(HTML oldalakba beírhatóak). Az önálló
programok végrehajtását a Java értelmezõk,
az appletek végrehajtását pedig az appleteket futtatni
képes böngészõprogramok (például
Netscape Navigator) intézik. Amennyiben egy HTML nyelven
megírt honlapba appletet szeretnénk helyezni, akkor a JavaScript
nyelvet alkamazzuk.
- JavaScript
- A JavaScript a Java programozási
nyelv egy változata, amelynek segítségével
HTML oldalakba helyezhetünk el appleteket
-- forráskód szintjén. Ez például azt
is jelenti, hogy a programozás során nem válik ketté
a program és a HTML oldal írása, hanem folyamatosan
lehet írni a kódot.
- jelszó
- A jelszó (password) a számítógépes
rendszerek biztonságos használatának egyik fontos
eszköze. A felhasználók a hálózati erõforrásokhoz
csak az azonosítón és
a hozzátartozó jelszón keresztül férhetnek
hozzá. Az azonosító létesítésekor
minden minden felhasználó egy induló jelszót
kap, amelyet az elsõ bejelentkezéskor meg kell változtatni,
hogy azt más ne ismerje. A jelszavak hosszát általában
minimalizálják. A jelszóban nyomtatható karakterek
szerepelhetnek (betûk, számok, írásjelek) különbözõ
sorrendben. Soha ne válasszunk jelszónak valamely nyelven
értelmes szót! Váltogassuk a kis-, és nagybetûket
is! Jelszavunkat gyakran cseréljük!
- JPEG
- A JPEG formátum a Joint Photographic Experts Group
tömörített képformátuma.
A JPEG formátum olyan tömörítést használ,
amely során azonosítja és elhagyja a képekbõl
az emberi szem által nem észlelhetõ információkat.
Mivel adatot dob el, ezért az eljárást veszteségesnek
is szokták nevezni. Ez azt jelenti, hogy egy kép kódolása,
majd dekódolása után az eredeti képet nem teljes
mértékben kapjuk vissza. A legtöbb esetben azonban az
így keletkezett különbség szemmel nem érzékelhetõ.
A JPEG formátum egyik nagy elõnye, hogy kódoláskor
meg lehet választani a tömörítés mértékét.
Minél nagyobb fokú a tömörítés, annál
kisebb hely szükséges a kép tárolásához,
de annál nagyobb mértékû az adatvesztés.
Lásd még BMP, GIF,
PCX, TIFF.
Vissza a Mutatóhoz