Az 1970-es évek közepén az amerikai Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA) megbízást adott a Stanford Universitynek, hogy dolgozzon ki heterogén rendszerek összekötésére alkalmas csomagkapcsolt hálózati protokollokat. Erre akkor már meglehetôsen nagy szükség volt, hogy összeköthessék az USA kutatóközpontjait, melyek mind más és más hálózati technológiát alkalmaztak. A heterogén alrendszerek felett való mûködés mellett követelmény volt még, hogy bármely két végpont kommunikálni tudjon egymással, és hogy robosztus, nagy megbízhatóságú rendszer keletkezzék.
Az 1970-es évek végére elkészül a protokollcsalád, melynek két legismertebb tagja a Transmission Control Protocol (TCP) és az Internet Protocol (IP), melyek után a protokollcsaládot TCP/IP-nek nevezik. A kapott protokollok fejlesztése, mintegy véletlenül összekapcsolódik a Berkeley egyetemen folyó UNIX fejlesztésekkel, így a TCP/IP a UNIX operációs rendszer „kedvenc" hálózati protokollja. Az IP jelenleg is érvényes specifikációja [RFC791] 1981 szeptemberében látott napvilágot. A 80-as évek elején az egyetemek és a katonai létesítmények külön hálózatba kerülnek szét (ARPANet és MILNet). 1985-tôl a pénzt egy polgári célú szervezet, a National Science Foundation (NSF) adja és segítségével az egyetemeket és a szuperszámítógép központokat kapcsolják össze. Ennek eredményeképp létrejön az NSFNet, amely mindmáig az USA akadémiai gerinchálózata. Kezdetben 56 kbit/s-os, majd DS1 (1.5 Mbit/s), napjainkban inkább DS3 (45 Mbit/s) vonalak szállítják az információt. 1989-ben az Internet Kanadában is megjelenik, nem sokkal késôbb pedig Ausztráliában.
Az azóta eltelt mindössze 7 évben az Internet egy amerikai, akadémiai hálózatból világméretû, intergrált, multimédia hálózattá, egy második telefonhálózat lehetôségét is magában hordozó eszközzé vált. Növekedése évek óta exponenciális, mind a forgalom, mind a belekapcsolt berendezések számát tekintve. Hogy ez a fejlôdés hova vezet majd, egyenlôre még nem látni, az azonban már bizonyos, hogy az Internet igen rövid idô alatt lényeges változásokat hoz majd és kulcsfontosságú szerepet fog betölteni a globális informatikai infrastruktúrában.
4.3.1.1. Internet Protocol (IP)
4.3.1.2. Address Resolution Protocol (ARP)
4.3.1.3. Internet Control Message Protocol (ICMP)
4.3.1.5. Transmission Control Protocol (TCP) és User Datagram Protocol (UDP)