Osztott átvitel vezérlés
Lényegében minden állomás a közeghez való vezérlés funkcióját is betölti, és ez a szerep váltakozva továbbadódik.
Fizikailag gyûrû topológiájú hálózatok esetén — mivel lényegében páronként pont-pont összeköttetés valósul meg — a leggyakrabban használt hozzáférési módszer a vezérjel továbbításos eljárás, amelyben egy ún. vezérjel (token) halad körben a gyûrû mentén állomásról állomásra. A vezérjel lényegében egy rövid üzenet, ami utal a gyûrû foglaltságára. Ha szabadot jelez, akkor a tokent vevõ állomás számára ez azt jelenti, hogy üzenetet küldhet. A tokent foglaltra állítja és üzenettel együtt küldi tovább, vagy más megoldásként kivonja a gyûrûbõl. Az üzenet a gyûrûn halad körben állomásról állomásra.
Az üzenetet az állomások veszik, megvizsgálják hogy nekik szól-e, majd továbbadják. Amikor a gyûrûben az üzenet visszaér az elküldõ állomáshoz, akkor kivonja az üzenetét a gyûrûbõl, a tokent szabadra állítja, és továbbküldi az immár szabadot jelzõ vezérjelet más állomás számára.
Elképzelhetõ, hogy valamilyen hiba miatt egy üzenet nem kerül kivonásra. A leblokkolás megakadályozására kijelölhetnek egy aktív felügyelõ állomást, amely az ilyen “árva” üzenetek figyeli és kivonja ezeket a hálózatból. A többi állomás ún. passzív felügyelõ, és az aktív felügyelõ meghibásodásakor egy másik veszi át a szerepét. A módszer elõnye a garantált, adott idõn belüli üzenetadás. Az állomások között prioritás is kialakítható, azaz a nagyobb prioritású állomások az alacsonyabb szintû állomások elõtt kaphatnak lehetõséget adataik továbbítására. Részletesebben a LAN-okkal foglalkozó fejezetben mint az IEEE 802.5 szabvány írunk róla.
Vezérjeles sín (Token bus - Vezérjel busz)
A vezérjel továbbításos eljárást két különféle topológiájú (busz illetve gyûrû) hálózati szabványban is használják. Busz topológiájú hálózat esetén vezérjel busz szabványról beszélünk. A vezérjel busz az átviteli közeget úgy vezérli, hogy az állomásról állomásra történõ vezérjel (ún. token) továbbítása egy logikai gyûrût képez.
Amikor egy állomás vette a vezérjelet, lehetõséget kap arra hogy adatblokkokat továbbítson a számára biztosított maximális idõn belül. Ha nincs adandó adatblokkja, akkor a tokent azonnal továbbadja. Fontos megjegyezni, hogy bár az állomások kapcsolata gyûrû, fizikailag mégis felfûzött busz topológiájú. Részletesebben a LAN-okkal foglalkozó fejezetben mint az IEEE 802.4 szabvány írunk róla.
Ütközést elkerülõ, vivõérzékeléses többszörös hozzáférés (CSMA/CA)
A módszer angol elnevezése: Carrier Sense Multiple Access with Collision Avoidance) =CSMA/CA. A véletlen közeghozzáférésekkel foglakozó részben már a módszer alapgondolatát megismertük: Itt minden állomás adást figyelve “belehallgat” a csatornába. Az adás befejezése után minden állomás egy adott ideig vár, amit egy logikai listában elfoglalt helyük határoz meg. Ha ez alatt az idõ alatt más állomás nem kezd adni, akkor elkezdi az adást.
1.fejezet: A hálózatok célja, alkalmazása, alapfogalmak
2.fejezet: Fizikai átviteli jellemzõk és módszerek
3.fejezet: Közeg-hozzáférési módszerek (Véletlen átvitel vezérlés, Központosított átvitelvezérlés), Ellenõrzõ kérdések
4.fejezet: Adatkapcsolati protokollok
8.fejezet: A TCP/IP protokoll és az Internet