9. fejezet: SZÓTÁR a - c
adapterkártya: Ezt a speciális perifériakártyaként kapható eszközt, az adapterkártyát, a hálózat állomásaként használni kívánt valamennyi személyi számítógépbe beépítik. Az adapterkártya tartalmazza a logikai kapcsolatvezérlést, és a közeghozzáférést vezérlő funkciókat megvalósító hardvert és förmvert (firmware).
adási ablak: A csúszóablakos protokollban minden egyes kimenő keret egy 0-max (az ábrán: 0-7) közötti sorszámot kap. A lényeg az, hogy a sorban elküldendő keretek sorszámaiból egy aktualizált listát tart fenn az ADÓ. A listában szereplő sorszámú keretek az adási ablakba (sending window) esnek. Az ADÓ adási ablakában az elküldött, de még nem nyugtázott keretek vannak. Mikor egy nyugta megérkezik az ablak alsó fele feljebb csúszik, lehetővé téve újabb keret elküldését. Nem kell a kereteket egyenként nyugtázni, ha pl. az ADÓ az 1-es sorszámú keretre kap nyugtát, ez azt jelenti, hogy nyugtázott a 6,7,0,1 keret. (ld. ábra). Mivel a kereteket esetleg újra kell adni, ezért az ablakban lévő kereteket ismételt adásra készen memória-pufferekben kell tartani. Az ADÓ ezenkívül az ablakban lévő minden keret elküldésétől eltelt időt nyilván tartja, és ha ez egy értéknél (timeout) nagyobb, akkor újra adja.
adatátviteli sebesség: az időegység alatt átvitt bitek száma. Ezt célszerű bit/s-ban mérni. Az átvitelt jellemezhetjük a felhasznált jel értékében 1 másodperc alatt bekövetkezett változások számával is, amit jelzési sebességnek, vagy közismert néven baud-nak nevezünk.
adatkapcsolati réteg (data link layer): feladata adatok megbízható továbbítása az adó és fogadó között. Ez általában úgy történik, hogy az átviendő adatokat (amelyek általában bitcsoportba kódolt formában - pl. bájtokban jelennek meg ) adatkeretekké (data frame) tördeli, ellátja kiegészítő cím, egyéb és ellenőrző információval, ezeket sorrendhelyesen továbbítja, majd a vevő által visszaküldött nyugtakereteket (acknowledgement frame) véve ezeket feldolgozza.
aktív illesztő: jelismétlőként vagy más néven jelregenerálóként is működik, azaz a beeső fényjelet villamos jellé alakítja, majd az ADÓ részén ezt LED dióda segítségével felerősítve továbbsugározza. Mivel a regenerálás folyamán a kábelen haladó fényjel villamos jelként is megjelenik, ezért ez közvetlenül elektromos jelillesztésre is felhasználható.
alapsávú koaxiális kábel: digitális jelátvitelre alkalmazzák. Az alapsávú koaxiális kábeleket leggyakrabban helyi számítógép-hálózatok kialakítására alkalmazzák. Az alapsávú koaxiális kábelek jellemző maximális adatátviteli sebessége 100 Mbit /sec 1 Km-es szakaszon. Az átviteli sávszélesség nagymértékben függ a távolságtól. Tehát kisebb távolságon nagyobb sebesség is elérhető. Ethernet hálózatokban az alapsávú koaxiális kábelek két típusa ismert az ún. vékony (10Base2) és a vastag (10Base5). A típusjelzésben szereplő 2-es és 5-ös szám az Ethernet hálózatban kialakítható maximális szegmenshosszra utal: vékony kábelnél ez 200 méter, vastagnál 500 méter lehet.
aldomén: IP címzési rendszernél a domén-név altartomány részét aldomén-nek ill. subnet-nek is nevezik.
alkalmazási réteg: (application layer): Mivel ez kapcsolódik legszorosabban a felhasználóhoz, itt kell a hálózati felhasználói kapcsolatok megoldásait megvalósítani. Mivel számos termináltípust használnak a hálózati kapcsolatokban, amelyek természetesen kisebb-nagyobb mértékben egymástól eltérnek, ezért egy hálózati virtuális terminált definiálnak, és a programokat úgy írják meg, hogy ezt tudja kezelni. A különböző típusú terminálok kezelését ezek után egy olyan kis — a valódi és e hálózati absztrakt terminál közötti megfeleltetését végző — programrészlet végzi. Másik tipikus, e réteg által megvalósítandó feladat a fájlok átvitelekor az eltérő névkonvenciók kezelése, az elektronikus levelezés, és mindazon feladat, amit internet szolgáltatásként ismerünk.
AMI - Alternate Mark Inversion: - váltakozó 1 invertálás A módszer nagyon hasonló az RZ módszerhez, de nullára szimmetrikus tápfeszültséget használ, így az egyenfeszültségű összetevője nulla. Minden 1-es-hez rendelt polaritás az előző 1-eshez rendelt ellentettje, a nulla szint jelöli a 0-át. Természetesen hosszú 0-s sorozatok esetén a szinkronizáció itt is problémás, de a bitbeszúrási módszer (ld. később!) itt is használható.
AMI kódolás
anonymous ftp: Vannak mindenki számára elérhető ún. nyilvános elérésű gépek ( persze miután egy ftp programmal, amivel megadtuk a célgép nevét, feljelentkeztünk a gépre), amelyekre természetesen nem kell account-tal rendelkezni, ez az ún. anonymous ftp. Az ilyen gépekre bejelentkezve bejelentkező (login) névként az "anonymous" szót kell begépelni. A rendszer ekkor arra kér, hogy jelszóként a saját email-címünket adjuk meg, ez sokszor gyakorlatilag nem kötelező, kizárólag statisztikai célt szolgál. Ezek után a távoli gépet, pontosabban annak nyilvánosan elérhető könyvtárait láthatjuk, és a következő legalapvetőbb ftp parancsok mind használhatóak: dir, cd, get, mget, put, mput, asc, bin.
áramhurok: az adó és a vevőoldal mindkét irányban egy hurkot alkotó vezeték-párral van összekötve. Az ADÓ 1 állapotként 20 mA-es áramot küld át hurkon amit a VEVŐ érzékel (áramgenerátorosan tápláljuk a hurkot.). Az információt az áram megléte, illetve hiánya hordozza. (1-van áram, 0-nincs áram). A maximális sebesség 9600 bit/s, a maximálisan áthidalt távolság 1000 m lehet. Ezen távolságon belüli egyszerű, gazdaságos megoldás, főleg pont-pont összeköttetés esetére.
arbitráció: közösen használt csatorna használatának megoldása
archie: A Telnet protokoll egy nyilvánosan használható változata. Az anonymous ftp-vel elérhető fájlok keresésére használható adott név, vagy névrészlet alapján. Az archie szerverek folyamatosan figyelik az ftp-vel elérhető szervereket egy adott régóiban, és az elérhető könyvtárakat a bennük lévő fájlok neveivel együtt, egy folyamatosan frissített adatbázisba helyezik. Az archie kezelése egyszerű, csak be kell írni a kulcsszót, ami alapján keresünk, és egy listát kapunk arról, milyen néven mit talált az archie a saját adatbázisában. Használatához egy archie szerverhez kell kapcsolódnunk, és az általa különféle ftp szerverekről összegyűjtött és folyamatosan frissített adatbázisban kereshetünk. A bécsi egyetem archie-szerverére a
telnet archie.univie.ac.at
paranccsal kapcsolódhatunk. Az archie elérhető levelezéssel is. Ilyenkor az
archie @ archie.univie.ac.at
címre kell levelet küldeni, levél törzsébe a find kulcsszó után kell a keresett részt beírni. Az eredménylistát saját Email címünkre fogjuk megkapni.
ARP: Minden számítógépnek a hálózaton van egy táblázata, amelyben felsorolja, hogy milyen Ethernet cím milyen Internet címnek felel meg. Ennek a táblázatnak a karbantartását a rendszer egy protokoll, az ARP (Address Resolution Protocol - címleképezési protokoll) segítségével végzi.
ARPA – ARPANET: Az Internet kisebb kiterjedésű számítógépes hálózatok (LAN-ok) összekapcsolásából álló globális számító-gépes rendszer. A rendszer alapjait a hatvanas évek elején az USA-ban alakították ki a Védelmi Minisztérium támogatásával indított ARPA kutatási program keretében, ezért kezdetben a neve ARPANET volt. Azt vizsgálták, hogy milyen módon valósítható meg az egymástól távol lévő számítógépeken keresztül történő adattovábbítás. A cél egy olyan kommunikációs rendszer kialakítása volt, amely akkor is tovább működik ha egy-egy része valamilyen ok miatt kiesik. Az adatok átvitelére csomagkapcsolt átvitelt használtak.
ASCII karakter: Az ASCII rövidítés az American Standard Code for Information Interchange (=Amerikai szabványos kód az információ kölcsönös cseréjére) kifejezés rövidítése. Az ilyen módon kódolt bitcsoportokat ASCII karaktereknek nevezzük. Az ASCII karakterkészlet 128 hétbites, különböző kódot tartalmaz, amelyik mindegyike egy egyedi karaktert reprezentál.
ATM: Asynchronous Transfer Mode. Az ATM-et VBR típusú adatátvitelre tervezték. A követelményeket kielégítendő, az ATM aszinkron időosztásos multiplex adatátvitelt használ, viszonylag kis méretű csomagokkal. A csomagok 53 oktet (oktet=8 bit) hosszúak, ebből mindössze 5 oktet a fejléc és 48 oktet az információ. A fejrész tartalmazza a csomagot vivő virtuális kapcsolat adatait. Az információs mező rövid, így a pufferek a kezelő pufferek méretei kicsik lehetnek. Az elérhető adatátviteli sebesség nagyobb 1 Gbit/s-nál, jellegénél fogva ISDN kommunikáció átvitelére alkalmas.
átvilágítás:(security audit) minden hálózati adminisztratív tevékenység naplózódik, ezt csak lekérdezni lehet, törléséhez speciális jogosultság kell. A Netware 4.x egyik újdonsága.
AUI: Adó-vevőkábel (AUI=Attachment Unit Interface) az ETHERNET hálózatokban. Legfeljebb 50 méter hosszú lehet, és öt különállóan árnyékolt sodrott érpárt tartalmaz.
befulladás: Hálózati adatátvitelnél a torlódás szélsőséges esete a befulladás (lock-up). Ez olyan, főként tervezési hibák miatt előálló eset, amelyben bizonyos információfolyamok egyszer s mindenkorra leállnak a hálózatban. A jelenség jól illusztrálható a közúti körforgalomban lejátszódó hasonló események példájával. Ha az elsőbbségi szabály a körforgalomba belépő forgalmat részesíti előnyben, akkor torlódás léphet fel. A forgalom csak akkor indulhat meg újra, ha a szabályokat megváltoztatjuk. A csomagkapcsolt hálózatokban a helytelen puffer-elosztás és a rossz prioritási szabályok hasonló befulladásokat okozhatnak.
bithibák: Az adatátvitel és a kommunikáció fontos kérdése az átvitel során fellépő hibák kezelése. A rétegfelosztást figyelembe véve ezt az alsó három rétegben kell megoldani. Az első hibakezelést a fizikai rétegben, a bitek és karakterek átvitelénél kell megoldani. A vonalakon fellépő hibákat különböző fizikai jelenségek okozzák: termikus zaj, a vonalakat kapcsoló berendezések impulzus zaja, a légköri jelenségek (villámlás) okozta zajok. A zajok időtartamából következően lehetnek egyedi és csoportos bithibák. A gyakoribb esetben a hibák fennállási ideje általában egy bit átviteli idejének a többszöröse, ezért ezek a hibák csoportosan, hibacsomók formájában jelentkeznek. Mivel az adatátvitel blokkos (keretes) formában történik, ezért az eredmény egy-egy blokk tönkremenése.
bitorientált átvitel: Az összeálított keret átvitelénél két csomópont között, amennyiben a bitfolyam bitjeit bitenként értelmezzük, bitorientált átvitelről beszélünk, ami általános információ átvitelekor rugalmasabb megoldás.
bitorientált eljárás: A hálózatok elterjedésével a szöveges jellegű információk mellett más jellegű információk átvitele is szükségessé vált, sokszor eltérő szóhosszúságú és adatábrázolású számítógépek között. Ezért a bitcsoportos átvitel helyett a tetszőleges bitszámú üzenetátvitel került előtérbe, ezek a bitorientált eljárás-ok. Az átvitel a legtöbbször sorban, bitenként történik.
BNC: Vékony koax kábelezés esetén a jelek visszaverődésének megakadályozására a végpontokat a kábel hullámellenállásával megegyező értékű 50 W -os ellenállással kell lezárni. Mivel a számítógépek sorosan fel vannak fűzve a kábelre, a csatlakoztatást oly módon lehet megvalósítani, hogy a koaxiális kábelt egyszerűen kettévágják a két végére ún. BNC csatlakozót szerelnek, és egy ún. T csatolót illesztenek be ez csatlakozik a számítógép hálózati kártyájára.
bind: UNIX hívás. Azért, hogy egy távoli felhasználó összeköttetés kérést küldhessen egy socketnek, a socketeknek névvel (TSAP címmel) kell rendelkezniük. A socketekhez neveket a bind hívással rendelhetünk. Ezután a neveket valamilyen módon ismertté kell tenni, és a távoli felhasználók máris megcímezhetik azokat.
bridge: A híd (bridge) két hálózat adatkapcsolati szintű összekapcsolását végzi. Egy Ethernet és egy vezérjeles sínű hálózat között a híd teremti meg a kapcsolatot. Lényegében egymásba átalakítja az eltérő keretformátumokat. Lényegében egy kommunikációs számítógép.
CBR - Constant Bit Rate: Az alkalmazások egyik alapvetően digitális átvitele az állandó bitsebességet biztosító átvitel (CBR - Constant Bit Rate). Ilyen például a digitális 64 kbit/s-os telefon, telefax,TV átvitel.
CCIS: Az AT&T cég 1976-ban egy csomagkapcsoló hálózatot épített és helyezett üzembe, amely a fő nyilvános kapcsolt hálózattól elkülönülve működött. Ezt a hálózatot CCIS-nek nevezték (Common Channel Interoffice Signaling - közös csatornás központi jelzésmód). 2.4 kbit/s-os sebességgel működött és úgy tervezték, hogy a jelzésforgalom az átvivő-sávon kívülre kerüljön. Így az analóg összeköttetések kezelése egy különálló csomagkapcsolt hálózaton keresztül valósult meg, amelyhez a felhasználók nem férhettek hozzá. A telefonrendszerek egyik komponense a CCIS hálózat, amely a hangátviteli hálózatot vezérli.
CDP - Conditional Diphase: - Feltételes kétfázisú jel. A módszer az NRZI és a PE módszerek kombinációja: “0” bitet az előző bithez tartozó jelváltás azonos iránya, míg az “1” bitet az előző bithez tartozó jelváltás ellentétes iránya jelzi. Ez a módszer nem érzékeny a jel-polaritásra.
CDP kódolás
Ceasar-abc: Helyettesítéses rejtjelezésnél az Egyábécés helyettesítés. Első híres alkalmazójáról Julius Ceasar-ról elnevezve szokták Ceasar-féle rejtjelezésnek is hívni. Az eredeti abc-t egy három (általános esetben: k) karakterrel eltolt abc-vel helyettesíti, és így írja le a szöveget. Bár a lehetőségek száma nagy, de a nyelvi-statisztikai alapon könnyen fejthető. (betűk, szavak relatív gyakorisága alapján)
cellacsoport (cluster): A celláknak az a legkisebb csoportja, ahol a használható frekvenciákat tartalmazó csatornakészlet kiosztásra kerül.
CGI: A CGI-specifikációk (Common Gateway Interface) írják le, hogy a HTTP kiszolgálók hogyan kommunikálnak a küldött információkat ténylegesen feldolgozó programokkal. Amikor a megjelenítő egy olyan kapcsolathoz ér, amely egy programra hivatkozik, a kiszolgáló elindítja ezt a programot és a CGI-leírást használva átadja az ügyféltől érkező adatokat (ha vannak). A külső program a kapott információt felhasználva elvégzi a feldolgozást vagy lekérdezést, és a választ (ugyancsak a CGI-leírást használva) visszaküldi a kiszolgálónak. A kiszolgáló ezt azután dokumentum formájában továbbítja a kérést küldő megjelenítő-programnak.
CRC: Cyclic Redundancy Check. Csoportos bithibák esetén elterjedt hibakezelő módszer. Ez a hibavédelmi eljárás úgy működik, hogy egy keretnyi adatot egy előre meghatározott bitsorozattal “elosztunk”, és a “maradékot” a keret részeként továbbítjuk. A vevő oldalon ugyanezt az osztást végezzük el, és ha ez a keret részeként átküldött maradékkal egyezik, akkor hibátlannak fogadjuk el a keretet. A módszer részletezésétől helyhiány miatt eltekintünk.
Három szabványos bitsorozat terjedt el:
CRC-12 6 bites karakterek átvitelekor használt
CRC-16 8 bites karakterek átvitelekor használt
CRC-CCITT 8 bites karakterek átvitelekor használt
csillapítás: Üvegszálas kábeleknél a közegben jön létre. A csillapítás nem az üveg alapvető tulajdonsága, hanem azt az üvegben lévő szennyeződések okozzák. A csillapítás megfelelő anyagválasztással minimalizálható.
CSMA/CD: Ütközést jelző vivőérzékeléses többszörös hozzáférés. Carrier Sense Multiple Access with Collision Detection. Ennél a módszernél, mielőtt egy állomás adatokat küldene, először “belehallgat” a csatornába, hogy megtudja, hogy van-e éppen olyan állomás amelyik használja a csatornát. Ha a csatorna “csendes”, azaz egyik állomás sem használja, a “hallgatódzó” állomás elküldi az üzenetét. A vivőérzékelés (carrier sense) jelenti azt hogy az állomás adás előtt belehallgat a csatornába. Az állomás által küldött üzenet a csatornán keresztül minden állomáshoz eljut, és véve az üzenetet a bennfoglalt cím alapján eldöntheti hogy az neki szólt (és ilyenkor feldolgozza), vagy pedig nem (és akkor eldobja). Ennél a módszernél természetesen előfordulhat olyan eset, amikor egyszerre két vagy több állomás akarja használni a közeget. Az adás közben — mivel közben a csatornán lévő üzenetet veszi — el tudja dönteni, hogy az adott és a vett üzenetfolyam egyforma-e. Ha ezek különbözők, akkor azt jelenti, hogy valaki más is “beszél”, azaz a küldött üzenet hibás, sérült. Ezt ütközésnek hívják, és ilyenkor az állomás megszakítja az üzenetküldést.
csomag: a két kommunikációs végpontot pl. egy kábellel kötik össze, és az üzenetek (más néven csomagok (packet) ) ezen a kábelen keresztül haladnak.
Csoport3: A Csoport3 szabvány írja le a digitális fax szabványt, amit minden modern fax berendezés alkalmaz, és ami gyors, megbízható átvitelt biztosít szabványos telefonvonalon keresztül.
csoportcímzés: (multicasting), amely segítségével több gépnek (csoportnak) szóló üzenetet csak egy példányban kell elküldeni.
csővonal: Ha a keretek átviteli ideje hosszú, például műholdas átvitel esetén, akkor nem jó az a megoldás, hogy újabb keretet, csak az előző nyugtázása után indítunk. A megoldás az, hogy az ADÓ nem 1 hanem k darab keretet küld el nyugtázás nélkül. Az n. keret elküldése után kezdi várni a nyugtákat és folytatni az k+1,... keretek küldését. Az ilyen esetben a csúszóablak mérete k kell hogy legyen. Ezt a megoldást csővonal-nak (pipelining) hívják, utalva arra a szemléletes képre, hogy a keretek egy csőbe haladnak, sorban egymás után.
1.fejezet: A hálózatok célja, alkalmazása, alapfogalmak
2.fejezet: Fizikai átviteli jellemzők és módszerek
3.fejezet: Közeg-hozzáférési módszerek
4.fejezet: Adatkapcsolati protokollok
8.fejezet: A TCP/IP protokoll és az Internet