Name Server: A domén-nevek használata az Internet számára némi járulékos munkát ad, hiszen egy adatcsomag továbbítás elõtt a hosztcímbõl meg kell határozni a vele egyenértékû IP címet, és a küldemény hosztcímét ezzel kell helyettesítenie. Az összetartozó IP címeket és hosztcímeket a hosztgép elõször a helyi címtáblázatban (host table) keresi. Ha a keresés eredménytelen, a hosztgép az Internet valamelyik speciális szolgáltató-gépéhez, a névszolgáltatóhoz (Name Server-hez) fordul, amely az Internet gépeinek adatait tartalmazó, szabályos idõközönként frissített sokszor hatalmas címtáblázatot kezeli. A címtáblázatokban a host.aldomén.domén alakú hostcímhez a vele egyenértékû IP cím, esetleg hivatkozási (alias) alak is tartozhat.

négyvezetékes átvitel: Teljes duplex átvitelhez két egység között még egy vezetékpárt kell alkalmazni, ellentétes VEVÕ-ADÓ áramkörökkel.

névszolgáltató = Name Server

N-RESET: Egyedi csomagok csak nagyon ritkán vesznek el, de a hálózati réteg idõnként kiad egy alaphelyzetbe állító, összes függõ csomagot törlõ ún. N-RESET-et.

NRZI - Non Return to Zero Invertive: Nullára nem visszatérõ, "megszakadásos". A 0 bitnek nulla szint felel meg. Az 1 értékû bithez vagy nulla vagy +V szint tartozik a következõ szabály szerint: ha az elõzõ 1-eshez nulla szint tartozott, akkor +V lesz, ha az elõzõ 1-eshez +V tartozott, akkor 0 szint lesz a bithez rendelt feszültség. 0 bitet követõ 1 értékû bit mindig +V feszültségû.

A szolgáltató a felhasználói helyszínen elhelyez egy hálózati végzõdést, amelynek a neve NT1 (Network Termination 1), amelyet ezután ugyanazzal a sodrott érpárral, amellyel a felhasználó telefonja a végközponthoz volt kötve, egy ISDN központhoz köti. Az NT1 dobozán lévõ csatlakozóba egy passzív sínkábel illeszthetõ be. A kábelhez nyolc eszköz — ISDN telefonok, terminálok, riasztók, és egyéb más berendezések — csatlakoztatható.

Ténylegesen azonban az NT1 doboz hálózati adminisztráció készítésére, helyi és távolsági hurok tesztelésére, hálózatfenntartásra és teljesítményfigyelésre alkalmas elektronikát is tartalmaz. A passzív sínen lévõ összes eszköznek címezhetõnek kell lennie, azaz egyedi címmel kell rendelkeznie. Az NT1-ben lévõ sínhozzáférés vezérlõ, ha egyszerre több eszköz is sínre akar kapcsolódni, akkor a versenyhelyzetet fel tudja oldani.

null-modem:

Mivel majdnem minden számítógépnek van soros vonala, gyakran elõfordul, hogy két számítógépet RS-232-C soros vonalon keresztül kötnek össze. Mivel nem DTE-DCE típusú az összeköttetés, ezért a megoldás egy null-modem-nek nevezett “eszköz” (hiszen csak egy keresztbe kötés), amely az egyik gép adási vonalát a másik gép vételi vonalával köti össze. A legegyszerûbb esetben ez elegendõ, ha azonban a modemvezérlõ vonalakat is használnunk kell, akkor hasonló módon néhány más vonal keresztbekötését is el kell végezni.

nyilvános hálózat: A hálózatok egyik típusú osztályozása szerint: vannak nyilvános hálózatok, mint a telefon, telexhálózat és vannak magánhálózatok amelyeket egy intézmény, vagy szervezet tart fenn pl. MÁV, HM, BM, stb.

oktet (octet): A hálózati szabványokban, leírásokban a bájt kifejezés helyett az oktet (octet) fogalmát használják, ami egy 8 bites csoportot jelöl.

OSI-modell:

 A modellt OSI-modell-nek hívják. Az OSI az Open System Interconnect - nyílt rendszerek összekapcsolása kifejezés angol eredetijébõl alkotott betûszó. Nyílt rendszereknek olyan rendszereket hívjuk amelyek nyitottak a más rendszerekkel való kommunikációra. Az OSI modell hét rétegbõl áll, és a kialakításuknál a következõ elveket vették figyelembe:

• minden réteg feladata jól definiált legyen, és ez a nemzetközileg elfogadott szabványok figyelembe vételével történjen,
• a rétegek közötti információcsere minimalizálásával kell a rétegek határait megállapítani,
• elegendõ számú réteget kell definiálni, hogy a különbözõ feladatok ne kerüljenek feleslegesen egy rétegbe.

PAD: X.25 hálózatoknál fontos szolgáltatás a nem csomagkapcsolt hálózatokkal való illesztést biztosító a csomagösszeállítás-felbontás PAD (Packet Assembly-Disassembly) funkció. Ez a szolgáltatás az elõfizetõ bit és karakterfolyamait (pl. egy terminál jeleit) csomagokká alakítja illetve visszaalakítja). Ez teszi lehetõvé hogy a karakter üzemmódú terminálok csomag üzemmódú DTE-kel kommunikáljanak.

párhuzamos átvitel: az információt általában bitcsoportos alakok hordozzák. Ha egy ilyen bitcsoportot egyszerre tudunk átvinni, akkor az információ átviteli sebessége nagyobb lesz. Ehhez azonban annyi, biteket átvivõ adatutat kell az ADÓ és a VEVÕ között kialakítani, ahány bitbõl áll a bitcsoport. Természetesen külön vezeték(ek) szükségesek a ADÓ-VEVÕ szinkronizmus megvalósítására is. Ügyelni kell a vezetékek helyes sorrendjére is. Mivel ez a kialakítás jelentõsen növeli az összeköttetés költségét és csökkenti a megbízhatóságot, ezért általában ezt az ún. párhuzamos átvitelt, csak kis távolságokra, illetve készülékek belsejében elhelyezkedõ részegységek összekapcsolására használják. Ilyen megoldással mûködnek a számítógépek adat-, vezérlõ- és címbuszai, vagy perifériák esetén a nyomtató, szkenner.

passzív illesztõ: két, az üvegszálra kapcsolódó csatlakozóból áll. Az egyik csatlakozón egy LED dióda, a másik csatlakozón egy fotódióda van. Az illesztõ teljesen passzív, segítségével jeleket tudunk a fénykábelbõl kivenni illetve jeleket tudunk a kábelbe bejuttatni. Az illesztés természetesen fényveszteséggel (és így csillapítással) jár, ezért meg kell határozni, hogy adott távolságon hány darab használható

passzív sínkábel: ISDN-nél az NT1 dobozán lévõ csatlakozóba egy passzív sínkábel illeszthetõ be. A kábelhez nyolc eszköz — ISDN telefonok, terminálok, riasztók, és egyéb más berendezések — csatlakoztatható. A passzív sínen lévõ összes eszköznek címezhetõnek kell lennie, azaz egyedi címmel kell rendelkeznie. Az NT1-ben lévõ sínhozzáférés vezérlõ, ha egyszerre több eszköz is sínre akar kapcsolódni, akkor a versenyhelyzetet fel tudja oldani.

PBX (Private Branch eXchange): Nagyobb vállalatok számára az alábbi ábrán látható konfigurációt alkalmazák. Ebben a modellben az NT1-el összekötve egy 2-es típusú hálózatvégzõdést, egy NT2-t (Network Termination 2) is találunk. A modellben az NT2-t egy digitális telefon alközpont, a PBX (Private Branch eXchange) testesíti meg, ez nyújtja a telefonok, terminálok és egyéb berendezések számára a valódi interfészt.

A vállalaton belüli telefonok a PBX-en belül zajlanak le anélkül, hogy a szolgáltató ISDN központja errõl tudomást szerezne. Egy ISDN PBX közvetlen interfészt biztosít az ISDN termináloknak és telefonoknak. Egy nem-ISDN eszköz, így pl. RS-232-C terminál illesztése érdekében a felhasználó egy vagy több termináladaptert alkalmazhat, mely a terminál felé RS-232-C, a PBX felé ISDN interfészt mutat.

PE - Phase Encode: (Manchester) - Manchester kódolás Ennél jel-átmenet, ugrás jelképezi a biteket, de itt az ugrás irányának is jelentõsége van: pl. 0-1 átmenet 1-es bitet, 1-0 átmenet 0-ás bitet jelöl.

Akkor, amikor több azonos bit követi egymást, akkor a jelnek a két bit között "félidõben" vissza kell térnie az eredeti szintre azért, hogy a következõ bit idején ugyanolyan irányú átmenet következhessen. A jel detektálásakor, visszaállításakor, az alapfrekvenciás, bit értékeket hordozó átmeneteket el kell különíteni a kétszeres frekvenciájú "hamis" átmenetektõl (a mai technikában ez nem okoz nehézséget). Mivel az információt ennél a formánál is jel-átmenetek hordozzák, kiválóan alkalmas mágneses adatrögzítéshez is. Mivel minden bitnél van jelváltás, ezért a szinkronizálás nem okoz problémát. Az egyenfeszültségû összetevõje nulla. A sok elõnyös tulajdonsága mellett az egyetlen hátránya a gyakori jelváltások miatti nagy sávszélessége.

peer-to-peer: A hálózati eszközök kapcsolatában az ügyfél-kiszolgáló kapcsolat melletti másik megoldási lehetõség az egyenrangú kapcsolat. Vagyis az eszközök összekapcsolhatók a demokrácia szabályai alapján: minden gép egyenrangú, és erõforrásainak egy részét bocsátja a hálózaton keresztül a többi gép számára. Ezek az ún. egyenrangú, vagy peer-to-peer hálózatok. Ilyen hálózatokban is elképzelhetõk, hogy az egyik gép csak szerverként mûködik. Ezt azért fontos megjegyezni, mert nem a gépek információ-szolgáltatásban nyújtott szerepe a döntõ, hanem az, hogy az egyenrangúság értelmében bármelyik lehet ügyfél és szolgáltató.

piggy-back: Kétirányú protokolloknál egy egyszerû megoldással az átviendõ keretek számát csökkenthetjük: bármelyik irányba tartó adatkeretre ráültethetjük az elõzõ ellenirányú adatkeret nyugtáját. Ezt szokták ráültetési (piggy-back) technikának is hívni. Hogy egy nyugta akkor is visszajusson, ha éppen nincs visszafelé küldött adatkeret, célszerû egy adott idõzítés lejártakor a VEVÕ-nek önállóan útnak indítani. Persze, ha az adó eltérõ idõzítése miatt újra elküldi a keretet, akkor ez problémát jelent. 

point-to-point: Két pont közötti csatornával rendelkezõ alhálózat-nál (pont-pont összeköttetés), amikor egy vevõ megkapja a csomagot és az nem neki szól, akkor azt továbbadja egy következõ pont-pont összeköttetésen keresztül. Ezért az ilyen típusú hálózatokat más néven szokták két pont közötti (point-to-point), vagy tárol és továbbít (store-and-forward ) hálózatoknak nevezni.

polling: Mi történik, ha a terminálokat egyszerre akarják használni? Nyilvánvalóan valamilyen hozzáférési elvet kell alkalmazni. A hagyományos módszer szerint egy terminál mindaddig nem juthat szóhoz, amíg a vezérlõ meg nem szólítja. E megoldásnak lekérdezés (polling) az általánosan elfogadott neve.

PPP: Point to Point Protocol. A SLIP/PPP kapcsolat egy telefonvonalon keresztüli kapcsolódás. Ilyenkor egy modem és a telefonvonalon TCP/IP szerû kapcsolatot megvalósító SLIP/PPP (SLIP - Serial Line Interface Protocol, PPP - Point to Point Protocol) protokoll szükséges. Számítógépünk a vonal másik végén egy Internetre kapcsolódó kiszolgáló számítógépen keresztül egy IP címet hordozó hálózatra kapcsolt géppé válik.

primitívek: Egy szolgálatot bizonyos alapmûveletek (primitívek) segítségével írhatunk le. Ezekkel definiáljuk, hogy egy szolgálat milyen tevékenységet végez el, és milyen jelzést ad tovább egy másik primitívnek. Az OSI modellben a primitívek négy osztálya lehetséges:

A köztük lévõ összefüggés az alábbi ábrán látható.

protocol stack, protocol suite : Az olyan protokollgyûjteményt, amely minden rétegben csak egyetlen protokollt tartalmaz protokollkészletnek (protocol suite) vagy más néven protokoll-veremnek (protocol stack) nevezünk. Ilyen például a MAP, TOP, illetve az Internet protokoll készlete.

protokoll: A kommunikációnál használt szabályok és megállapodások összességét protokollnak (protocol) nevezzük.

protokollkészlet = protocol suite

protokoll-verem = protocol stack

PVC: (Permanent Virtual Circuit). Állandó virtuális áramkör. A csomagkapcsolású hálózatok egyik alapvetõ csomagtípusú szolgálata, amely két DTE-t állandóan összeköt logikai csatornával. Ez biztosítja a csomagváltások során a sorrendhelyességet.

 9. fejezet: SZÓTÁR a - c

9. fejezet: SZÓTÁR d - f

9. fejezet: SZÓTÁR g - i

9. fejezet: SZÓTÁR k - m

9. fejezet: SZÓTÁR r - t

9. fejezet: SZÓTÁR u - x

Ábrajegyzék

Bevezetés

1.fejezet: A hálózatok célja, alkalmazása, alapfogalmak

2.fejezet: Fizikai átviteli jellemzõk és módszerek

3.fejezet: Közeg-hozzáférési módszerek

4.fejezet: Adatkapcsolati protokollok

5.fejezet: Hálózati réteg

6.fejezet: A felsõbb rétegek

7.fejezet: Lokális hálózatok

8.fejezet: A TCP/IP protokoll és az Internet

Tárgymutató